A történelmi korok magyar kül- és belpolitikáját dokumentáló forráskiadványok többsége hazai levéltárakban őrzött iratanyagokból közöl, és ritkaság számba mennek az idegen országok archívumaiban föllelhető anyagok publikálása. Ez a kötet a ritka kiadványok közé tartozik, hiszen a két világháború   [>>>]

A történelmi korok magyar kül- és belpolitikáját dokumentáló forráskiadványok többsége hazai levéltárakban őrzött iratanyagokból közöl, és ritkaság számba mennek az idegen országok archívumaiban föllelhető anyagok publikálása. Ez a kötet a ritka kiadványok közé tartozik, hiszen a két világháború közötti évtizedekben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia hivatalos helyein keletkezett és belgrádi levéltárakban őrzött, magyar vonatkozású forrásokat ad közre magyar fordításban. Magyarország és a délszláv állam az I. világháború után éppen ellenkező irányú utat járt be: Magyarország egy nagy területű és soknemzetiségű országból kis területű és viszonylag homogén népességű állam lett, míg az egykori Szerbia területe szinte megtöbbszöröződött és soknemzetiségűvé vált. Ezek az ellentétes folyamatok határozták meg a két világháború közötti jugoszláv-magyar kapcsolatot, amelyet alapvetően a bizalmatlanság jellemzett. Ugyanakkor tény, hogy a trianoni békediktátum után szorosra zárt kisantant gyűrű tagállamai közül Jugoszláviával volt elviselhető kapcsolata hazánknak. Az eddig java részt publikálatlan dokumentumok foglalkoznak Magyarország kül- és belpolitikájával, a magyar revízió kérdésével, a felekezetek és a nemzetiségek – a vajdasági magyarok, illetve a hazai délszlávok – helyzetével. Ilyenformán a jugoszláv hivatalos szerveknél keletkezett iratok között igen sok foglalkozik az újonnan megvont határok kérdésével, a két ország érdekérvényesítő képességével, az egymás országaiban élő kisebbségek gondjaival, a gazdasági egymásra utaltság kényszerével és az együttműködés lehetőségével, a két ország nagyhatalmakhoz fűződő viszonyával, szomszédságpolitikájával, szövetségesi kapcsolataival. A széles körű merítés nyomán 139 irat szövege került a kötetbe, az első keletkezési dátuma: 1919. augusztus 11. (egy távirat a magyarországi Habsburg-restauráció miatt aggodalomról), az utolsó 1941. április 7-én keletkezett (ez már a két ország közötti fegyveres konfliktus lehetőségét latolgató számjeltávirat). Vagyis a közölt iratok a párizsi béketárgyalások időszakától a Délvidék visszacsatolásáig adnak széles spektrumú képet arról, hogyan látták a jugoszláv kormányszervek, hivatalok a Horthy-korszak Magyarországát. A dokumentumok számos – nem csak történészek számára – érdekes, tanulságos témára irányítják az olvasó figyelmét. Ilyen például az 1932 táján keletkezett összefoglaló jelentés a magyarországi szerbek helyzetéről, amelyben szerzője településenként sorra veszi a szerbség nyelvhasználatát, kulturális, vallási életének jellegzetességeit. A kiadványt a kérdéskörben alaposan eligazító bevezető tanulmány nyitja, illetve mutató apparátus zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]