A szerző doktori disszertációja alapján készült könyvében az 1849-cel kezdődő neoabszolutizmus hazai, azon belül Zala vármegyei társas és közéletének históriáját dolgozza föl. Bár az elnyomó rendszer a nyilvánosság elnémítására törekedett, attól még, ha felemás módon is, létezett politizáló közélet
[>>>]
A szerző doktori disszertációja alapján készült könyvében az 1849-cel kezdődő neoabszolutizmus hazai, azon belül Zala vármegyei társas és közéletének históriáját dolgozza föl. Bár az elnyomó rendszer a nyilvánosság elnémítására törekedett, attól még, ha felemás módon is, létezett politizáló közélet – ezt méri föl Kis Zsuzsanna. A téma kutatástörténeti bevezetése után megállapítja, hogy 1849 és 1867 között a közéletnek három fóruma létezett Magyarországon: a sajtó, az egyesületi élet és a „félnyilvánosság tere (megyei bálok, felvonulások, vásárok, versenyek, szélesebb körű mulatságok). Az elméleti, a történeti bevezetés és a korabeli országos helyzet ismertetése után tér rá a történelmi Zala vármegye viszonyainak ismertetésére; bemutatja 1849-1870 közötti közigazgatását, demográfiai jellemzőit, a megyei politika színtereit. Ezután egyenként sorra veszi a három színtér neoabszolutizmus-kori történetét. A sajtó tekintetében vizsgálja a korabeli lapok (Dunántúli Társadalmi Közlöny; Zala-Somogyi Közlöny; Balaton-Füredi Napló stb.) közléspolitikáját, amelynek legfőbb jellegzetessége az volt, hogy a politikai, társadalmi mondandó rendre kulturális, történelmi, gazdasági témákba „csomagolva jelent meg a sajtóban. Ezután bemutatja a megyében működött egyesületek (kaszinók, dalárdák, tornaklubok, gazdasági egyesületek) tevékenységét, térbeli elterjedtségét, társadalmi differenciáltságát, felekezeti sajátosságait, működésüket. Végül számba veszi a nyilvánosság nem intézményesített formáit, a „félnyilvánosság tereit, közülük a hagyományosakat (bálok) és a modernebb formákat (zene- és tánckarok, színjátszó körök, a balatoni fürdőélet alkalmai). A szerző tehát a közélet akkori három területén méri föl Zala vármegye 1849 és 1867 közötti társas életének tereit, intézményeit és működési módjait. A kötet melléklete a kor megyei egyesületeinek katasztereit közli. A lábjegyzetekkel kísért értekezés első része a neoabszolutizmus hazai társadalmi és közéletének általános képét rajzolja föl; második és nagyobb része a Balatonfüredtől Lendváig terjedő történelmi Zala vármegye társadalomtörténeti szempontú helyismereti földolgozását nyújtja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
