A Traumák és tanulságok - 70 éve ért véget a II. világháború a Távol-Keleten címmel, 2015. november végén Budapesten rendezett konferencia anyagát tartalmazza jelen, Salát Gergely és Szilágyi Zsolt által szerkesztett kötet. A tudományos tanácskozás egy olyan témát érintett, ami Magyarországon talán
[>>>]
A Traumák és tanulságok - 70 éve ért véget a II. világháború a Távol-Keleten címmel, 2015. november végén Budapesten rendezett konferencia anyagát tartalmazza jelen, Salát Gergely és Szilágyi Zsolt által szerkesztett kötet. A tudományos tanácskozás egy olyan témát érintett, ami Magyarországon talán kevésbé áll a kutatások középpontjában. A második világháború európai történéseiről, következményeiről ugyanis sokat lehet hallani, olvasni, ám hogy a háború milyen nyomot hagyott Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsiában, az kevésbé ismert. Japán már az első világháború kitörése előtt terjeszkedni kezdett a Távol-Keleten. Az első kínai-japán háború (1894-95) és az orosz-japán háború (1904-05) győzelmei után Japánhoz csatolták Tajvant, Koreát és Szahalin déli részét, 1931-ben megszállták Mandzsúriát, a Pearl Harbor elleni támadást követően pedig további hatalmas területeket hajtottak uralmuk alá, Kína tengerparti részétől Szingapúron át a Fülöp-szigetekig. Japán vereségét követően ugyan elvesztette ezeket a területeket, a világháborúnak azonban számos olyan öröksége lett, amely meghatározta az azt követő évtizedeket, ill. amelyek még ma is élnek. Gondolhatunk itt a Koreai-félsziget megosztottságára, a japán-kínai szigetvitákra, a tajvani kérdésre vagy éppen a szingapúri sikertörténetre. A kötet tanulmányai azt vizsgálják, hogy miként él tovább ez az örökség a Távol-Keleten, milyen mai folyamatok vezethetők vissza a múlt század közepéig, miként alakulhatnak a Távol-Kelet viszonyai a közeljövőben, s vajon sikerül-e a világ legnépesebb kontinensének megszabadulnia a múlt hosszú árnyékától. Olyan témákról olvashatunk egyebek mellett, mint Japán agresszív külpolitikája 1894 és 1945 között, a második világháború vége Kelet-Ázsiában, Tajvan és Korea fejlődése a japán uralom időszakában, a japán normalizáció és Kína változó stratégiai, a kínai-japán szembenállás előremutató, mégis kevésbé tárgyalt momentumai, a japán miniszterelnököknek a Yasukuni szentélybe tett látogatásainak bel- és külpolitikai következményei, a második világháború lezárása 70. évfordulós megemlékezései Pekingben, a japán-filippinó biztonsági kapcsolatok fejlődésének perspektívái, Szingapúr fejlődése Japán segítségével, vagy éppen az önálló mongol állam kialakulásának körülményei és következményei. A tanulmányokat egyenként irodalomjegyzék zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
