A labdarúgás - mint Dél- és Közép-Amerika szerte általában - nemzeti sport, sőt akár vallás. Így van ez Mexikóban is, ahol az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb regényírója, Juan Villoro futballról szóló esszéit, elbeszéléseit gyűjtötte kötetbe. A szerző imádja a futballt, s miközben őt is   [>>>]

A labdarúgás - mint Dél- és Közép-Amerika szerte általában - nemzeti sport, sőt akár vallás. Így van ez Mexikóban is, ahol az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb regényírója, Juan Villoro futballról szóló esszéit, elbeszéléseit gyűjtötte kötetbe. A szerző imádja a futballt, s miközben őt is gyakran ugyanaz foglalkoztatja, ami minden focirajongót - vagyis, pl. ki nagyobb játékos, Messi vagy Ronaldo? Mitől lett a Barcelona egészen különleges csapat, azaz mi volt Guardiola titka? Melyik a futballtörténelem legnagyobb gólja, és hogy lehet, hogy az a gól két, szinte tökéletesen egyforma változatban létezik? Miért köpködnek a focisták? Miféle szerzet a bíró, és hogyan választhatja egy felnőtt ember hivatásául azt a szakmát, amelyben rendszeresen szidni fogják az édesanyját? -, eközben kihasználva a játék varázsát, az életről, korunkról ír, hiszen szerinte a futball a korszak legfontosabb lenyomata, jó és rossz értelemben egyaránt. "Ahhoz, hogy megértsünk egy korszakot, a legegyszerűbb megvizsgálni, hogy mi szórakoztatta leginkább az akkori embereket" - állítja. Villoro rólunk, magyarokról is ír: egy röpke találkozása Esterházy Péterrel indította arra, hogy a futballtörténelem legnagyobbjai (Didí, Pelé, Maradona, Cruyff) mellett megemlékezzen Puskásról is - és elmélkedjen azon, hogy a magyarok vajon miért tudnak olyan filozofikusan viszonyulni a vereségekhez. Mi, magyarok, persze tudjuk, hogy ha a futball nem is nálunk a legjobb, a magyar futballirodalomnak nincsen párja. Mándy Iván, Moldova György, Végh Antal, Esterházy Péter, Ferdinandy György, Darvasi László, Sajó László, Kőrösi Zoltán és sokan mások olyan szinten művelték-művelik ezt a sportágat, mint senki más. A kötetben szereplő írások tehát nem arról szólnak, hogyan zajlott egy-egy mérkőzés, mi történt a pályán, ki lőtt több gólt. A szerző a futballt az élet részeként vizsgálja, azt kutatja, ami fontos benne a játékosoknak és a közönségnek. Ezeknek a mozgatórugóknak megértése számára a legérdekesebb, mert melyik futballrajongó ne szeretné tudni például, mi járt Zinedine Zidane fejében, amikor utolsó meccsén, a 2006-os világbajnokság döntőjében belefejelt Marco Materazzi mellkasába. A Barca-drukker Villoro számára a szenvedély a legfontosabb, ezért nem is kíván az objektív krónikás szerepében tetszelegni - hosszabb-rövidebb írásaiban ennek - a futballhoz fűződő szenvedélynek - próbál tükröt tartani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]