A magyar reformkor, a forradalmat megelőző diéták leírása és a róluk való megemlékezés általában a köznemesek alsóházban zajló heves vitáiról tudósít: Deák és Kossuth a megyék követei előtt egyre radikálisabb nézeteket, sürgetőbb reformokat, az uralkodóházzal való kompromisszum feladását hirdették.
[>>>]
A magyar reformkor, a forradalmat megelőző diéták leírása és a róluk való megemlékezés általában a köznemesek alsóházban zajló heves vitáiról tudósít: Deák és Kossuth a megyék követei előtt egyre radikálisabb nézeteket, sürgetőbb reformokat, az uralkodóházzal való kompromisszum feladását hirdették. Ezzel szemben a történetírás eddig jóval kevesebb hangsúlyt fektetett a reformkor magyar mágnásainak bemutatására, kapcsolati rendszerük, családi hátterük, valamint politikai szerepük feltárására, pedig azt látjuk, hogy a forradalmat megelőző évtizedben a pozsonyi országgyűléseken a felsőházban is egy igen komoly, egységes és a maga érdekeit messzemenően érvényesíteni tudó főnemesi csoportosulás, (proto)párt jött létre, melynek élén hol Széchenyit, hol a nála radikálisabb Wesselényit vagy Batthyányt látjuk. A jelen monográfia szerzője, Melkovics Tamás a történetírás ilyetén adósságát szeretné törleszteni: a mágnások szerepét és áldozatvállalását a helyén kezelni. A könyv bevezetése után az első fejezetben a főrendi ellenzék reformkori helyét és szerepét járja körbe: a diéta felső házát mutatja be részletesen, az erőviszonyokat, valamint reflektál a kutatás alapját képező forrásokra, és a történészi módszertanra, mellyel e források valóban „megszólaltathatók. A főrendi ellenzék történeti előzményeit is számba veszi. A második fejezetben az 1839-40-es zászlóbontásnak szentel nagyobb teret, melyet Batthány Lajos neve fémjelez, tevékenységüket először a szerveződés, majd ezt követően a szólás- és sajtószabadság ügyének felkarolása jellemezte; érdekes fejlemény lesz az országgyűlés végén a mágnásellenes hangulat kialakulása is. A harmadik részben e mágnások csoportprofilját festi meg a szerző: a bárók, grófok és hercegek alakjait, rokoni kapcsolatait, motivációit és személyiségüket, külön kitér az életkorból adódó különbségekre is, az egyes nemzedékek markáns differenciáira. A vagyon és a vallás is meghatározó szempont, melyet a birtokok, s így a kötődés földrajzi oldala is csak tovább árnyal. A kötet végén a zárszót követően forrás- és irodalomjegyzék, a levéltári és kézirattári források listája, sajtóforrások, lexikonok, repertóriumok, valamint a szakirodalom felsorolása található. A kötetet névmutató zárja; a korszakkal foglalkozó történészek számára alapvető fontosságú mű. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]