A regény szerzője, Mán-Várhegyi Réka egy korábbi könyvében már „életre keltett elbeszélésének a témáját gondolja tovább. A Boldogtalanság az Auróra-telepen (201522165) novelláskötet címadó történetében két, harmincas éveiben járó, szociográfiai terepmunkákat végző társadalomkutatót ismerhettünk   [>>>]

A regény szerzője, Mán-Várhegyi Réka egy korábbi könyvében már „életre keltett elbeszélésének a témáját gondolja tovább. A Boldogtalanság az Auróra-telepen (201522165) novelláskötet címadó történetében két, harmincas éveiben járó, szociográfiai terepmunkákat végző társadalomkutatót ismerhettünk meg, akik végül egymásba szeretnek. A mostani regény egy szociológiai konferencia színhelyén veszi kezdetét és a történet elején, a másodéves egyetemista, Réka narratívájában ismerhetők meg a szereplők. A fiatal lány, aki társaival együtt némi malíciával figyeli, és időnként kommentálja is az előadók képességeit, szünetben, a mosdóban ismerkedik meg az Amerikából ekkor hazatért Bőrönd Enikővel, akinek munkájához annak idején nagy reményeket fűztek tanárai. A konferencia előadója még többek között, az Enikőnél nagyjából tíz esztendővel idősebb Bogdán Tamás, egyetemi tanár, aki a rossz nyelvek szerint tanítványainak többségével viszonyt kezdeményez. Bőrönd Enikőhöz fűződő szoros, vélhetően intim kapcsolatának számos jelét adja. A Mágneshegy történetében a szociológusok a békásmegyeri lakótelep világát veszik górcső alá és eközben a szerző nemcsak az itt élők szokásait, identitását vizsgálja, de a téma alkalmat ad arra, hogy a kutatást végző társadalomtudósokat is „átvilágítsa. A három szociológus életén, hétköznapjain, tudományos munkáikon és lényegtelennek tetsző cselekedetein keresztül mutatja be a belvárosi értelmiségi karakterek különbözőségét, a tanár és diák generációs ellentétében rejlő feszültségeket. Ám korántsem száraz, szenvtelen hangsúllyal, hanem nagyon is életszerűen felvillantott képekben, és végül azzal is szembesülhet az olvasó, hogy a házibuliból terepmunkára igyekvő szereplők életét a munka mellett, szerencsére a magánéleti boldogság is átlengi. A Békásmegyeri, „zárvány létből azonban nem tudnak szabadulni az itt élők, bár talán nem is akarnak, mert a Mágneshegy vonzása nem engedi őket innen elmenni A szépirodalmi köntösbe „öltöztetett, szociográfiai utalásokkal gazdagon élő regény szerzője, pontos látleletet ad a nyomorúságba belefeledkező, a hétköznapokat rutinnal tengetők életébe. Emellett, az összetett karakterek révén, az értelmiségi lét is értelmeződik a mindennapos szituációk közegében. A jól megírt, olvasmányos történet főként értelmiségiek figyelmére tarthat számot, de szélesebb körű ajánlásra is érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]