Tersánszky emlékezései, a Nagy árnyakról bizalmasan szabálytalan mű. Írókról, művészekről ír, de ízes, derűs hangja messze van az irodalomtörténetek száraz, elvont, ítélkező stílusától. Felvonul előttünk a 20. század magyar irodalmának szinte valamennyi nagy alakja, az emlékezőnek hajdani barátai   [>>>]

Tersánszky emlékezései, a Nagy árnyakról bizalmasan szabálytalan mű. Írókról, művészekről ír, de ízes, derűs hangja messze van az irodalomtörténetek száraz, elvont, ítélkező stílusától. Felvonul előttünk a 20. század magyar irodalmának szinte valamennyi nagy alakja, az emlékezőnek hajdani barátai és - mivel akkoriban a kávéházak írói munkahelyek is voltak - mindennapos asztaltársai. Tersánszky regényeiben is szereti meghökkenteni olvasóit szókimondásával, komoly mondanivalóját is sokszor rejti látszólag frivol hang mögé. Ez a tulajdonság mostani könyvében is fellelhető. Csevegve mesél a "nagy árnyakról", a hajdani hétköznapok derűs-borús történeteiben azoknak az arcát akarja élő emberségükben megrajzolni, akiket az irodalomtörténet és az emlékezés sokszor már szoborrá merevített. Kajánság csillan elő ott is, ahol a tragikus Ady-arcképet azokkal a pillanatokkal egészíti ki, melyekben kacagott is, vagy amikor a komoly Babits Mihály humoros előadóként lépett fel. Ilyen anekdotákat mesél, szórakoztat, tán nem is akar teljes portrékat rajzolni, de negyven év irodalmi életéről - gondokról, örömökről eleven képet ad. Ha a kort és a múlt irodalmát megismerni akaró komolyabb történeti vizsgálódás nem is meríthet sokat ezekből az adomákból - ebben az első kiadás bírálóinak igazuk volt - az emlékezés közvetlensége közel hozza az olvasóhoz Tóth Árpád, Krúdy Gyula, József Attila, Somlyó Zoltán egyéniségét. Természetesen a könyv leggazdagabb arcképe az emlékezői, Tersánszkyé, hiszen a felidézett "árnyak" mellé önmagát is sokféle helyzetben odarajzolja. - Széles körben beszerzendő kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]