Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által Budapesten, 2019. nov. 20-án "Magyar emigráció az állambiztonság górcsöve alatt" címmel rend. konferencia előadásainak szerk. anyaga ; Bibliogr. a lábjegyzetekben ; Angol kivonat
A kötet tíz tanulmánya az 1945 és 1989 között diktatúrában élő Magyarország, valamint a nyugati magyar emigráció felé kiépített „titkos hidak, vagyis a hírszerzési és elhárítási tevékenység mozaikos krónikáját adja. E témában rendeztek konferenciát 2019 novemberében az Állambiztonsági Szolgálatok
[>>>]
A kötet tíz tanulmánya az 1945 és 1989 között diktatúrában élő Magyarország, valamint a nyugati magyar emigráció felé kiépített „titkos hidak, vagyis a hírszerzési és elhárítási tevékenység mozaikos krónikáját adja. E témában rendeztek konferenciát 2019 novemberében az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Magyar emigráció az állambiztonság górcsöve alatt címmel, az itt elhangzott előadások nyomán született tanulmányok gyűjteménye a kötet. Anyaga lefedi a fél világot, hiszen a nyugat-európaitól a kanadain át az ausztráliai emigrációt érinti, időben a II. világháború végétől a rendszerváltozásig ad képet, miképp társadalmi merítése is mély, hiszen a női sorsoktól az egyházi közösségek megfigyeléséig terjed a szerzők figyelme. Baráth Magdolna az írásában (Szirénhangok) a magyar emigráció 1950 és 1963 közötti bomlasztási kísérleteit tekinti át. Az ÁVH 1950 tavaszán kezdte meg bécsi ügynökén keresztül a nyugati magyar emigráció megfigyelését, illetve próbált beépülni az emigráns közösségekbe. Borvendég Zsuzsanna tanulmánya (Rés a vasfüggönyön) a frankfurti magyar kereskedelmi kirendeltség 1947-ben kezdődő működését dokumentálja, ez az intézmény volt az első kapocs a vasfüggöny által elválasztott nyugati és keleti világ között. Palasik Mária a Kanadából hazatérő 56-os emigránsok kihallgatásainak dokumentumait elemzi (Akik nem integrálódtak). Három tanulmány szerzői foglalkoznak egy-egy emigráns személyes sorsával: Argejó Éva az Ausztráliában letelepedett ÁVH-s tiszt, Vajda Tibor életútját mutatja be; Szekér Nóra a magyar tudósemigráció megfigyelését vizsgálja Szilárd Leó példáján; míg Petrás Éva az egykori jezsuita, Nagy Töhötöm kacskaringós életpályáját követi nyomon a szerzetességtől a szabad kőművességen át a besúgásig. Kőbel Szilvia a Hollandiában élő református lelkészek megfigyelését rekonstruálja; Bandi István pedig a román hírszerzés magyar emigrációt szemmel tartó működéséről számol be. A névmutatóval és angol nyelvű rezümékkel záródó tanulmánykötet a két világrendet rossz értelemben „összekötő hidakat méri föl, azt ahogyan a szabad világba menekült magyarokat a hazai diktatúra megfigyelte és befolyásolni akarta. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
