Cím: |
Rosszfiúk világforradalma
| Alcím: |
az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története
| Szerző: |
Hatos Pál (1971) |
Szerz. közl: |
Hatos Pál
| Kiadás: |
Budapest : Jaffa, 2021 |
Sorozat: |
Modern magyar történelem |
Eto: |
943.9"1919" ; 329.15(439)"1919" ; 321.74(439)"1919"
| Tárgyszó: |
Tanácsköztársaság ; 1919 ; magyar történelem |
Szakjel: |
943.9
| Cutter: |
H 40
| ISBN: |
978-963-475-250-9
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
608 p.
| Megj.: |
Bibliogr.: p.: 487-520.
| UKazon: |
202107124
| Kivonat: |
A történész szerző a magyar történelem egyik sokat vitatott időszakának szentelte vaskos monográfiáját. Hatos Pál a Tanácsköztársaság 133 napos uralmát mutatja be könyvében, melyben arra törekszik, hogy a rendszerváltás óta – szerinte – elfeledett, vagy legalábbis a történelmi tudat perifériájára
[>>>]
A történész szerző a magyar történelem egyik sokat vitatott időszakának szentelte vaskos monográfiáját. Hatos Pál a Tanácsköztársaság 133 napos uralmát mutatja be könyvében, melyben arra törekszik, hogy a rendszerváltás óta – szerinte – elfeledett, vagy legalábbis a történelmi tudat perifériájára szorult epizódot a lehető legpontosabban, a források szisztematikus feldolgozásával a lehető legrészletesebben bemutassa, valamint hogy lehetőség szerint választ adjon az ilyen és ehhez hasonló alapvető kérdésekre, mint például, hogy volt-e realitása a magyar vörös hadsereg katonai akcióinak, a Magyar királyság korábbi területeit képes lett volna vajon visszaszerezni a kommunista hatalom a csehektől és a románoktól, vagy hogy miért üdvözölte sok magyar író és értelmiségi ujjongva Kun Béláék rendszerét, olyan írók és közéleti szereplők is, akik később Horthy alatt meghatározó véleményformáló figurákká lépnek majd elő. A szerző nem elégszik meg a tényanyag száraz bemutatásával és értelmezésével, narratívája olykor irodalmi magasságokba emelkedve sodró lendülettel ragadja magával az olvasót. A szerző megnézi a forradalom kitörésének és lezajlásának folyamatát, a politikai aktorok szerepvállalását, valamint az ország gazdasági és társadalmi helyzetét a vesztes háborút követően. Külön fejezetek foglalkoznak a Tanácsköztársaságban szerepet vállaló zsidó szereplőkkel, és leszámol több olyan mítosszal is, miszerint „megbízható forradalmár csak zsidó tud lenni. A nemzetközi kontextust sem hagyja figyelmen kívül: az Antant ferde szemmel nézte a kibontakozó magyar kommunizmust, csupán egy naiv kísérletként tekintettek a kérészéletű politikai egységre, viszont a szovjet részről, és a nyugati munkásmozgalmak felől is a világforradalom eszméje reális közelségbe került, legalábbis többen így gondolták és remélték a mozgalmárok közül. A kötet végén a vörösterrort követő fehérterrorral foglalkozik a szerző, mindkét oldal borzalmas tetteit kendőzetlenül bemutatja. A könyv végén egy igen gazdag bibliográfia található a felhasznált források jegyzékét követően. Komoly történészi munka, a korszak iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható mű. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|