A kötet a híres író három, annak idején napilapokban, folytatásokban megjelent kisregényét tartalmazza. A Jour-fixe kisasszony (1899) egy belvárosi lány, Brandt Elza egy esztendőnyi érzelmi hányattatásainak krónikája. Az anyagi csőd szélére jutott nagypolgári család felszínes, sekélyes társasági   [>>>]

A kötet a híres író három, annak idején napilapokban, folytatásokban megjelent kisregényét tartalmazza. A Jour-fixe kisasszony (1899) egy belvárosi lány, Brandt Elza egy esztendőnyi érzelmi hányattatásainak krónikája. Az anyagi csőd szélére jutott nagypolgári család felszínes, sekélyes társasági életét élő lánya körül több udvarló is feltűnik, ő azonban csak gyermekkori szerelmét, Miklóst szereti, miközben tudja, minél előbb férjhez kell mennie. Sok tétovázás után önfeláldozó elhatározásra jut: hozzámegy Vermeshez, a gazdag ügyvédhez, aki a házasság fejében kifizeti az öreg Brandt papa tetemes kártyaadósságait. Elza azonban, nem sokkal az esküvő után titkos találkozóra készül a régi szerelmével, Miklóssal... Az író a sekélyes gondolkodás, a felszínes társasági élet, az álságos moralizálás, a „pletykatávíróként működő társaság finom kritikáját nyújtja. A címadó Egyetlenegy asszony (1900) felvidéki bányásztelepülésen játszódik. Ezen az isten háta mögötti telepen évek alatt sem történik semmi, így amikor a bányaigazgató pesti rokona, az elvált, és a jobb körökből kinézett szépasszony, Éva, a „szecessziós dáma megérkezik kicsit elvonulni a világ zaja elől, az egész település fölbolydul. Az összes bányatiszt, mérnök, könyvelő, orvos azonnal szerelmes lesz a ragyogó asszonyba, aki a nagyvilág illatát hozta el ide a hegyek közé. És az összes bányatiszt, mérnök, hivatalnok felesége azonnal halálosan féltékeny lesz Évára. Párbaj esik meg, egy fiatal menyasszony a halálba sorvad a féltékenységtől, hogy a végén Éva ugyanolyan elegánsan távozzék, ahogyan érkezett. Az utolsó ház (1902) is egy Selmecbánya környéki faluban játszódik, ahol a sármos pesti ügyvéd teljesíti különös megbízatását, amely a házát eladó öregúr lányának kívánsága miatt nyer izgalmas fordulatot. A három, könyv alakban soha meg nem jelent kisregény a 19-20. század fordulójának világát idézi meg egyszerre szuggesztív erővel és finom érzékenységgel és valami egészen bájosan könnyed iróniával. Molnár Ferenc fő témája a férfi és a nő kapcsolata, pontosabban a kapcsolat alakulásának megannyi külső tényezője; hiszen az érzelmeket alaposan befolyásolják a családok szándékai, a konvenciók, az anyagi viszonyok, az erkölcsi szempontok, a lelki és testi vágyak, mindazok a motívumok, amik a személyiség társadalmi meghatározottságát adják. A három kiadatlan kisregény valódi irodalmi szenzáció; a kötetnek minden nagyobb szépirodalmi gyűjteményben helye van. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]