A rövidprózák kötetének címe pontosan jelzi a műfajukat: párbeszédes, esetleg monológ formájú vázlatok, egyperces szkeccsek sorakoznak itt, amely darabok az Örkény István-i hagyományok folytatását is jelentik a mai kor jellegzetes témáinak ábrázolása közben. A rövidke szövegek láttán két kérdés   [>>>]

A rövidprózák kötetének címe pontosan jelzi a műfajukat: párbeszédes, esetleg monológ formájú vázlatok, egyperces szkeccsek sorakoznak itt, amely darabok az Örkény István-i hagyományok folytatását is jelentik a mai kor jellegzetes témáinak ábrázolása közben. A rövidke szövegek láttán két kérdés fogalmazódik meg: vajon megfelelnek-e ezek a rövidke etűdök a tőlük elvárható „mini totalitás követelményének; illetve tükrözik-e korunk emberének „radikális bizonytalanságát? Jahoda Sándor elszánt kísérleteket tesz arra, hogy egy-egy téma lehető teljességét ragadja meg és a maga fonákságában mutassa be. Egyik dialógusában (Egy pinceborozóban) a borospince falait Petőfi-portrék díszítik, mert a kocsmáros a költő rajongója, ám nem ismeri föl a betérő költő reinkarnációját, a Petrovics Sándor nevű fiatalembert. Múlt és jelen idővonalán ábrázolja az emberi gondolkodás egyik sajátos ellentmondását, a visszatekintő rajongás hevét, és a jelen körülmények téves megítélését. A ma „radikális bizonytalanságát, a mai ember szinte megmagyarázhatatlan ellentmondásait a maguk sokféleségében és abszurd mivoltukban ragadja meg. Rámutat, hogy a jelen devianciáinak tömegében immár különösnek számít, ha egy férfi nőt szeret (Pornómánia), vagy, hogy a hallgató közérzetét mennyire meghatározza a rádióból sugárzott zene (Aki visszatért a pokolból). Tipikus jelenség, hogy a folyton háborgó, fanyalgó emberek másokat vádolnak azzal, amit maguk követnek el („Dögöljön meg a szomszéd). Kipellengérezi a léhaságot (Robotolás; Fogyókúra; Eszmecsere), azokat a szembeötlően nevetséges alakokat, helyzeteket, viselkedésmódokat, életfölfogásokat, amelyek sokaságával naponta találkoznak az olvasók, csak már annyira megszokták ezeket az emberi jelenségeket, hogy alig tűnik föl számukra fonák mivoltuk. Jahoda Sándor egy-egy párbeszédes etűdjében a lézersugár élességével irányítja rá az olvasó figyelmét a köznapok – sokszor megszokottá vált – abszurditásaira. Fölmutatja a bizarr korjelenségeket, de az olvasónak kell eldöntenie: fölháborodik-e, vagy csak nevet az egészen. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]