A kötet harminc rövidprózája egyedi színfoltot jelent a kortárs magyar novellairodalom stílusskáláján, még akkor is, ha szerzőjük példaképei, „mintái jól fölismerhetők Roald Dahl, Örkény István vagy Bajor Andor személyében. Rövidke elbeszélései hatásosságának titka, hogy szinte mind úgy kezdődik,   [>>>]

A kötet harminc rövidprózája egyedi színfoltot jelent a kortárs magyar novellairodalom stílusskáláján, még akkor is, ha szerzőjük példaképei, „mintái jól fölismerhetők Roald Dahl, Örkény István vagy Bajor Andor személyében. Rövidke elbeszélései hatásosságának titka, hogy szinte mind úgy kezdődik, mint egy hagyományos, realista novella, aztán a történet – rendszerint a vége felé – furcsa csavart vesz, beáll egy szürrealista vagy abszurd fordulat, amit a jeles színházi szakember, Szirtes Tamás „jól előkészített váratlanságnak nevez. De nem egyszerűen a valósághű helyzet csap át szürreálisba, hanem az olvasó számára ugyanilyen váratlanul, ám nagyon is kiszámítottan vált át a komolyság könnyedségbe, a cselekményesség az érzékletes hangulatképbe. A címadó novellában látszólag egy gimnáziumi osztálytalálkozóra gyülekeznek a hajdani diákok. A narrátor már az előző találkozón elhatározta, többé nem jön el az öntömjénező, dicsekvő monológokból álló összejövetelre. Be is tartja a szavát, és meghal. Így az egykori osztálytársak immár a temetésére gyülekeznek. Ugyancsak meglepő fordulatot vesz a Víkend magányosan nyaraló nőjének esti programja. Az asszony a wellness szállodában megismerkedik egy fiatal párral, akik estére meghívják, azzal a jelszóval: „hármasban jobb A nő némi töprengés után rááll, hogy részese legyen az édes hármasnak, izgatottan föl is készül, ám kiderül, a fiatal pár kártyapartit szervezett. A hajdani diák és az egykori tanár párbeszédének a végén világossá válik, hogy valójában egy rendőr beszélget a hajléktalanná lett osztályfőnökével, mert el kell zavarnia az aluljáróból (Találkozás egy öregemberrel). Örkény reminiszcenciákat idéz föl a komikus véget érő Barna lötty, a Bűn és bűnhődés, valamint a Jelentéktelen eset. Rényi Ádám rövidke, „párperces novelláit a fordulatok mellett érdekessé teszi a könnyed, olvasmányos előadásmód, a helyzetek rövid, de érzékletes megjelenítése, olykor a beszélő nevek alkalmazása, a szerző ironikus szemlélete, és kivált az a kettősség, hogy az olvasó számára jól ismert köznapi történések, jelentéktelen semmiségek egyszer csak meredek, olykor hajmeresztő fordulatot vesznek – a „mindig minden megtörténhet gondolat jegyében. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]