A történész szerző a huszadik századi magyar történelem fontos pillanataiba avatja be az olvasót, teszi ezt úgy, hogy a korszak egyik szereplőjén keresztül tekint az eseményekre. Életrajzot olvashatunk, de egy olyan életrajzot, melyen – mintegy ablakon – keresztül ráláthatunk a fontosabb   [>>>]

A történész szerző a huszadik századi magyar történelem fontos pillanataiba avatja be az olvasót, teszi ezt úgy, hogy a korszak egyik szereplőjén keresztül tekint az eseményekre. Életrajzot olvashatunk, de egy olyan életrajzot, melyen – mintegy ablakon – keresztül ráláthatunk a fontosabb eseményekre, az egyén életét nem lehet a meghatározó történelmi folyamatoktól függetleníteni, de közben az egyén is szeretné befolyásolni azokat, tevékenyen részt vesz bennük (ha politikailag aktív attitűd jellemzi). A jelen kötetben egy nemes származású magyar hivatalnok életén keresztül ismerhetjük meg a Monarchia birodalmi és koloniális terveit a Balkánon, a magyar és osztrák érdek közös alapjait, valamint a birodalomalkotó két fél eltérő terveit is. Ezt követően a világháború borzalmai és a veszteség traumája lesz a fő tényező, a szerzőt az érdekli, hogy a birodalmi gondolkodás, a birodalmi eszme hogyan él tovább a két világháború alatt a magyar politika és értelmiség köreiben, László Zoltán hogyan válik egyre szélsőségesebb módon nacionalistává és antiszemitává, és lesz különböző nyilas orgánumok tollnoka. A második vesztes háború után pedig, az újabb impériumváltást követően hogyan hagy fel a politizálással, és lesz egy közélettől mentes, kedves és joviális nyugdíjas öregúr. A könyv első felében az életrajzírás elméleti kérdéseit és akadályait veszi sorra a szerző a hazai és nemzetközi legfrissebb kutatásokra alapozva, majd a birodalmi gondolat keretét nézi meg közelebbről, a new imperial history sok olyan módszertani újdonságot dolgozott ki, melyekkel nem csak az egykori birodalmakat, de a jelenben játszódó folyamatokat is jobban megértjük. A második fejezet László iskoláit, bécsi neveltetését és a Balkánon betöltött pozícióját nézi meg, az első albán-magyar szótár szerzőjeként a magyar imperializmus érdekeit szolgálta kulturális és tudományos tekintetben is. Trianon után Budapesten telepedett le László, és fejtette ki fajvédő és nacionalista tevékenységét, melyet a harmadik fejezet mutat be alaposan, majd egy kitekintés olvasható az idős évekre vonatkozóan. A kötet végén a felhasznált források jegyzéke és egy igen gazdag bibliográfia található. Komoly történészi munka, mely szak- és tankönyvként minden bizonnyal élénkíti a magyar történészi diskurzust. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]