„A népművészetre úgy kell tekinteni, mint a nép lelkének kifejeződésére: vonalakban, színekben és hangokban – írta az erdélyi magyar népművészetről szóló esszékötetének bevezetésében Wass Albert. E műve eredetileg angol nyelven jelent meg 1983-ban az Egyesült Államokban, azzal a szerzői   [>>>]

„A népművészetre úgy kell tekinteni, mint a nép lelkének kifejeződésére: vonalakban, színekben és hangokban – írta az erdélyi magyar népművészetről szóló esszékötetének bevezetésében Wass Albert. E műve eredetileg angol nyelven jelent meg 1983-ban az Egyesült Államokban, azzal a szerzői célkitűzéssel, hogy az angolszász világ ismerje meg az ősi és autentikus erdélyi népművészetet. Ebből adódóan az esszéfüzér szinte tankönyvi módszerességgel ad áttekintést a magyar etnográfia erdélyi régiójáról. Wass Albert elöljáróban kifejti, hogy a népművészeti alkotásoknak mindig van metaforikus jelentése is: például a fölfelé kanyargó vonalak a lélek magasba kívánkozását fejezik ki. Az erdélyi magyarság népművészetének karakterét a történeti fogantatású folytonos létharc ábrázolása határozza meg. A kötet első írásában a szerző e népművészet eredetére tekint vissza, egészen az ókori Mezopotámiáig, a sumérokig, illetve a jóval későbbi eredetű keresztény motívumokig. (Ez a dolgozat már önálló kiadvány formájában is megjelent a Kráter Kiadó gondozásában: Az erdélyi magyar népművészet eredete és értelmezése, 2006). A bevezető után előbb az erdélyi magyar tárgyi népművészet tematikai csoportjait veszi számba (Kopjafák; Az otthon; Fazekasság; Népviselet; Kézimunka), majd földrajzi egységeit (Kalotaszeg; Torockó; Székelyföld; Mezőség; Küküllő-völgy; Szilágyság). Valamennyi témakör és tájegység bemutatásakor bőven idéz az etnográfiai szakirodalom általa ismert alapműveiből, kivált Malonyay Dezső (A magyar nép művészete) és Viski Károly (Erdélyi magyarság) munkáiból. Wass Albert esszéit a tárgyszerűségre törekvés, a történeti szemléletmód, a néplélek ismerete és a közérthetőség igénye jellemzi. Tekintettel van a népművészet interetnikus vonásaira és a magyar nyelvterület más tájaival való összevetések szükségességére is, valamint a tárgyak előállításának technikai tudnivalóira, és kivált arra, hogy a népművészetben – a néplélek kifejeződése mellett – mindig jelen van az alkotó ember fogékonysága és szépre vágyása. A jelen kiadáshoz beszerkesztett, szemet gyönyörködtető fotográfiákkal szemléltetett, tankönyvi kerekségű esszéfüzér az igényes ismeretterjesztés szép példája. Nemcsak néprajzi részlegekben, de középiskolai könyvtárakban is helye van. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]