1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején a Kecskeméthez közel eső Héjjas-tanyán összejön néhány hazájáért aggódó és tenni akaró férfi, ahol a házigazda, Héjjas Iván repülős főhadnagy meghirdeti hét pontból álló honmentő programját, amelynek első pontja: „Magyarország a magyaroké. Az olvasmányos
[>>>]
1919 tavaszán, a Tanácsköztársaság idején a Kecskeméthez közel eső Héjjas-tanyán összejön néhány hazájáért aggódó és tenni akaró férfi, ahol a házigazda, Héjjas Iván repülős főhadnagy meghirdeti hét pontból álló honmentő programját, amelynek első pontja: „Magyarország a magyaroké. Az olvasmányos életrajzi kötet a vitatott megítélésű Héjjas Iván (1890-1950) katonatiszt, politikus életpályáját mutatja be a tisztázás nyilvánvaló szándékával, éspedig olyan módon, hogy a szerző beállítja hősét viharos korának miliőjébe. Ez a kor a háborús vereség, a káosz, a vörös terror és a trianoni békediktátum kora, amelyben a világháború poklából visszatért fiatal tiszt keresi a helyét és a cselekvés lehetőségét. Kecskeméten tiszti különítményt szervez, rendet teremtenek a Duna-Tisza közén, azután az egész kifosztott és káoszba süllyedt országban. Csatlakozik a Horthy Miklós vezetésével Szegeden szerveződő Nemzeti Hadsereghez, amely megpróbálja helyreállítani Magyarország szuverenitását. Így szerveződik meg az a Rongyos Gárda is, amely később a Nyugat-Dunántúlon száll szembe az országba benyomuló osztrák fegyveres erőkkel, és amely ellenállás eredményeként kikényszeríthetővé válik a soproni népszavazás. Miközben Domonkos László aprólékosan és olykor szépirodalmi stíluseszközökkel fölidézi a korszak eseményeit, aközben sorra veszi a téma 1945 után keletkezett – jelentősen torzító hatású – szakirodalmát, kiigazítja tévedéseit, csúsztatásait, félreértelmezéseit, ellenpontozza politikai szempontú túlzásait. Arra figyel, hogy pontos, hiteles, jól dokumentált portrét rajzoljon hőséről, leírja jellemét, emberi habitusát, és kiemelje azokat az alkati vonásait, amelyek megkülönböztették őt kortársaitól, például Prónay Páltól. Aprólékosan nyomon követi Héjjas Iván életútját, megrajzolja két világháború közötti politikusi pályáját, majd a Rongyos Gárda 1939. évi kárpátaljai beavatkozását, illetve későbbi emigrációját. Az archív fotókkal illusztrált, bibliográfiával kiegészített pályarajz tisztázási kísérlet, amellyel szerzőjének az volt a célja, hogy Héjjas Iván működését ne az elavult és elfogult marxista történetírás megállapításai, sztereotípiái, hanem a források elfogulatlan elemzése alapján ítéljék meg. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]