kínai irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, kínai irodalom ; kínai irodalom, memoárok ; memoárok, kínai irodalom ; kínai irodalom, naplók ; naplók, kínai irodalom
Bibliogr.: p. 367-382. és a jegyzetekben: p. 339-366.
UKazon:
202113117
Kivonat:
A Vadhattyúk (legutóbb: 202020114) szerzőjének legújabb könyve a huszadik századi kínai történelem három leghíresebb lánytestvéréről szól. A vagyonos sanghaji Szung család a város elitjéhez tartozott a 19. század végén, 20. század elején. A keresztény szülők – hazájukban szokatlan módon –
[>>>]
A Vadhattyúk (legutóbb: 202020114) szerzőjének legújabb könyve a huszadik századi kínai történelem három leghíresebb lánytestvéréről szól. A vagyonos sanghaji Szung család a város elitjéhez tartozott a 19. század végén, 20. század elején. A keresztény szülők – hazájukban szokatlan módon – Amerikában taníttatták lányaikat: az 1889-ben született Aj-linget, az 1893-as születésű Csing-linget és az 1898-ban született Mej-linget. A kínai szépségideáltól jelentősen eltérő lányok hazatérve világlátottak és műveltek voltak, ám mégis házasságuk révén lettek a modern Kína „hercegnői. A középső lány, Csing-ling ugyanis Szun Ja-szen, a császárságot 1911-ben megdöntő köztársaság vezetőjének felesége lett – férje halála után azonban a kommunisták oldalára állt, és Mao Ce-tung mellett ő lett az alelnök (ezért is emlegették később Vöröstestvérnek). A Kistestvérnek, Mej-lingnek Csang Kaj-sek, Szun utódja udvarolt, és feleségül is vette, így férje hatalomra kerülése után a Kuomintang irányítása alatt álló ország first lady-je lett. A Nagytestvér, Aj-ling H. H. Kunghoz ment feleségül, aki azonban a Szung család kapcsolatainak hála lett sok éven át miniszterelnök és pénzügyminiszter. Aj-ling maga pedig az ország egyik leggazdagabb asszonya és Csang nemhivatalos tanácsadója volt. Persze a Kuomintang bukásával a család tagjainak Tajvanra kellett menekülniük – kivéve persze a Vöröstestvért, aki az ellentétes táborban lévő nővére és húga ellen fordult. Hármójuk, valamint családjuk történetét, mindezzel párhuzamosan pedig Kína háborúkkal, forradalmakkal és földrengető átalakulásokkal teli évtizedeit mutatja be a kötet, öt nagyobb időrendi korszakra osztva (1866-1911, 1912-1925, 1926-1936, 1937-1950, 1949-2003), Sanghajtól Kantonon, Pekingen, Tajvanon, Moszkván és Berlinen át New Yorkig. A térképpel és fotómellékletekkel ellátott kötetet jegyzetek, bibliográfia, valamint név- és tárgymutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]