A holland író, Ilja Leonard Pfeijffer szinte valamennyi irodalmi műfajban letette már a „névjegyét, jelentek meg individualista versei, drámai, novellái, útibeszámolói, és írt politikai szatírát is. 2008-ban elhagyta Hollandiát, Leident ahol élt és az egyetemen tanított, majd Olaszországba,   [>>>]

A holland író, Ilja Leonard Pfeijffer szinte valamennyi irodalmi műfajban letette már a „névjegyét, jelentek meg individualista versei, drámai, novellái, útibeszámolói, és írt politikai szatírát is. 2008-ban elhagyta Hollandiát, Leident ahol élt és az egyetemen tanított, majd Olaszországba, Genovába költözött. A 16. században élt, leghíresebb francia humanista reneszánsz író, Francois Rableas művei voltak nagy hatással rá. Pfeijffer példaképéhez hasonlóan maga is szókimondó, szatírát sem nélkülöző műveit többnyire a nyers realizmushatja át. Mostani regénye, a Grand Hotel Europa, hazájában hangos sikert aratott. A történetben a pandémia előtti időszakot idézi meg, azokat a 2020 előtti éveket, amikor Olaszország valamennyi városát turisták ezrei népesítették be. A jelenleg is Olaszországban élő író, Velence „költői képét festi fel eleven színekkel, miközben arra is rámutat, hogy a műalkotásokkal teli város lassú pusztulását pontosan az ideérkező „turista hadak gyorsítják fel. A történet mesélője egy Ilja Leonard Pfeijffer nevű író, aki a város nagymúltú szállodájában, a Grand Hotel Europában bérel lakosztályt, hogy itt kísérelje meg felidézni az élete szerelmével, Clióval eltöltött boldog pillanatokat, hogy együttlétük stációin keresztül megértse, miért veszítette el végül az imádott nőt. Az olvasót ennek okán az író élményekkel gazdag barangolásra hívja, amikor Olaszország gyönyörű tájain, ikonikus történelmi és kulturális emlékekkel gazdag városain vezeti végig, azon a vidéken, ahol hősei is együtt jártak egykoron. Emellett a 16. században, Milánóban született világírű festő, Caravaggio egyik eltűnt festményének a nyomba eredhet az olvasó, amikor az író megkíséreli kideríteni, hol lehet a nyom nélkül elveszett műalkotás. A Hotelben számos, különös emberrel köt ismeretséget. Kivétel nélkül szokatlan, nem mindennapi figurák ezek, akik mintegy visszatükrözik egy letűnt világ, múltba vesző homályos képét, amelyre a szerző szürreális utalásokkal mutat rá, ezzel egymásba játszatva a múltat a jelennel. A globalizáció világhódító eszmerendszere fogja egybe az európai kultúra bölcsőjében, a valamikori Itáliában élők képzeletét is. Ekként jelenik meg Dante, Szent Ágoston, valamint Homérosz is élő, mában létező, jelen idejű alakként. A stílusban kendőzetlen őszinteséggel és időnként szabadszájúsággal megírt történet az író emlékezetének „évezredes kútjából felhangzó visszhangjára figyel, mert ezek a mélyenszántó gondolatok adják meg az emberiség szellemi létezésének gyújtópontját. A regény nem könnyű olvasmány, benne allúziók „erdején visz át az olvasó útja, aki ha megérti és megérzi a történet utalásait, bizonyára élvezni fogja a művet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]