A kötet első része, az 1995-ben írt A megbecstelenítő hét című kisregény egy minisztériumi osztály, „a hivatal öt munkanapját jeleníti meg négy hivatalnok és egy ügyfél szemszögéből. Az első nap, az Átkozott hétfő főszereplője és narrátora dr. Talán Ipoly ügyintéző, a hivatal nagy intrikusa és   [>>>]

A kötet első része, az 1995-ben írt A megbecstelenítő hét című kisregény egy minisztériumi osztály, „a hivatal öt munkanapját jeleníti meg négy hivatalnok és egy ügyfél szemszögéből. Az első nap, az Átkozott hétfő főszereplője és narrátora dr. Talán Ipoly ügyintéző, a hivatal nagy intrikusa és taktikázója, aki még azt is meggondolja, ki mellé üljön az ebédlőben, hogy karrierje fölfelé tartó ívét egyetlen apróság se törhesse meg. A folyton szimatoló, spekuláló, mérlegelő Talán Ipoly egy ügyben komoly korrupciós lehetőséget sejt, ezért finoman utalást tesz a vidéki ügyfélnek, hogy éppen tudna gyorsítani az amúgy már le is futott eljáráson. Csakhogy a hivatal többi munkatársa is résen van, megsejtik, mire készül Talán Ipoly. Győry Domonkos pergő ritmusban, izgalmasan fordulatos cselekményvezetéssel és tűéles precizitású stílusban avat be egy fontos hivatal belső viszonyaiba, ahol szinte minden a látszatok fönntartását szolgálja, de valójában minden a pénzről, a karrierről, a megkapható, csinosabb kolléganők bájairól szól. A kisregény irályában harmonikusan elegyedik a pontos lélekábrázolás, a látszat és a valóság kettősségének leképezése, és remekül funkcionál a hivatali és nem hivatali argó szóhasználata. Győry Domonkos – aki valójában a győri megyei könyvtár igazgatója, Horváth Sándor Domonkos – érezhetően belülről ismeri a kisregényben ábrázolt hivatali világot, miközben egy pszichológus érzékenységével és tudásával, valamint az alkotó kreativitásával közelít alakjaihoz, az alakok által megtestesített témához: a rendszerváltozást követő évek – nem igazán jó irányba történő – átalakulásához. Politikai meggondolások és kéjvágy, karrier-álmok és pöffeszkedés, ravaszkodás és pénzsóvárság keveredik a hivatal mindennapjaiban: az Átkozott hétfőt követő Becstelen kedden, az Undorító szerdán, a Gyalázatos csütörtökön és a drámai fordulatot vevő Irtózatos pénteken. A kötet második része (Egóhízlalók a facebookról) rövidke jegyzetek füzére a köznapok apróságairól, úgy, ahogyan a kötet alcíme pontosan jelzi: Tollbamondás a pillanatnak. De persze az író azért örökíti meg a szinte jelentéktelen életepizódokat, hogy általuk fontos tanulságokra utaljon. A harmadik részben két -- ugyancsak az 1990-es években keletkezett -- színmű olvasható. A Karamihály a királycsináló Szilágyi Mihályról (1400-1460), Hunyadi Mátyás nagybátyjáról szól, pontosabban arról, ahogyan megkísértik a nemzetüket eláruló hitehagyottak, a meggyőződésüket föladók, és megpróbálják őt is árulásra rávenni. A szivaros című egyfelvonásos mondandója pedig nem más, mint annak illusztrálása: bárkivel bármi megtörténhet, mert az élet forgandó, a sors útjai beláthatatlanok, és egy apróságból halálos dráma lehet. Az ironikus szemléletű, egészen egyedi stílusú és rendre fontos erkölcsi kérdéseket fölvető kötet jól mutatja – az ajánlást író Benedek Szabolcs szavaival --, hogyan válik igazi íróvá a jó mesélő. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]