A József Attila-díjas szerző legújabb regénye a szövevényes magyar múltba kalauzolja el olvasóit: Vámos Miklós asszonyok sorsát, asszonyok életét és a huszadik század háborúit és rendszerváltásait beszéli el. A történetek elbeszélői maguk az asszonyok, akik ebből kifolyólag saját nézőpontjukat   [>>>]

A József Attila-díjas szerző legújabb regénye a szövevényes magyar múltba kalauzolja el olvasóit: Vámos Miklós asszonyok sorsát, asszonyok életét és a huszadik század háborúit és rendszerváltásait beszéli el. A történetek elbeszélői maguk az asszonyok, akik ebből kifolyólag saját nézőpontjukat fogják érvényesíteni a könyvben felvázolt klasszikus magyar mikrokozmoszban, a kastélyban és a faluban, az egymástól függő, egymásból kinövő zárt világokban. Az egyik elbeszélő, Gizella idős, haldokló anyja így írja le lánya jellemét: „Egy az, hogy Gizella leányomnak semmi ampátiája nincs, elképzelni sem bírja, milyen az öregség, ez az igazi, amiben benn vagyok, szerinte ő is öreg már A történet anya és lánya belső viaskodását, feldúlt lelkének kiáradását rögzíti, akik a helyi úrnál szolgáltak, majd a második világháborút követően falura költöznek, beilleszkednek a tervgazdálkodás rendszerébe. A kastély hölgyeit is megismerjük, ők is önálló fejezetet kapnak. Vámos nem sokat törődik az elbeszélés keretezésével, nem érdekli, hogy ki és miért mondja a sorokat, az elbeszélők által felidézett események, a megélt valóság narrálása magától értetődő lesz. A szerző nem is e tekintetben mutat újat, hanem a nyelvi megformáltság terén: a finom árnyalatokat, a műveltség és neveltetés különbségeit a nyelvhasználaton keresztül érzékelteti. Mivel a társadalom folyamatosan alakul (és nem fejlődik), éppen a paraszti sorú anya lesz jóval műveltebb, bár még így is szerethetően esetlen a fogalmazás terén, mivel fiatalkorát a kisasszony mellett töltötte, elleste, átvette szófordulatait, taníttatták, vele szemben lánya, Gizella már igazi falusi asszony. A kastély lakói is izgalmas karakterek, a fiatal Katinka egy igazi úri lány, aki – bár elmenekül a szovjetek elől Ausztriába – visszatér Magyarországra, és elszenvedi a kommunista hatalomátvétel utáni üldözéseket, idős korára demenciába süllyed. A regény célja alapvetően a szórakoztatás, de Vámos szövege a korszak viszonyait, egy (majdnem) elfeledett Magyarországot is elénk varázsol, melyet a klasszikus férfi narratívák helyett a nők szemszögéből láthatunk. Az ötvenhét lépést irodalombarát olvasóknak ajánljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]