A nagyívű történeti monográfia szerzője nem kisebb dologra vállalkozik, mint az Árpád-ház genealógiájának lehető legrészletesebb megrajzolására. Teszi ezt úgy, hogy nem hagyja figyelmen kívül a szomszédos két – szintén a korszakban felemelkedő – dinasztát sem; így a Piastok és Přemyslidák   [>>>]

A nagyívű történeti monográfia szerzője nem kisebb dologra vállalkozik, mint az Árpád-ház genealógiájának lehető legrészletesebb megrajzolására. Teszi ezt úgy, hogy nem hagyja figyelmen kívül a szomszédos két – szintén a korszakban felemelkedő – dinasztát sem; így a Piastok és Přemyslidák családját, Árpádokhoz fűződő viszonyait is feltárja. A kiindulási pontot a 14. századi krónikakompozícióból ismert híres jelenet, a várkonyi jelenet adja, melyben András király állatja választás elé Béla herceget: kard vagy korona, élet vagy halál. A herceg jól választ, marad a dukátusnál, de menekülnie kell az országból, családját lengyel rokonához és szövetségeséhez menekítő. András is ezt teszi a fiatal Salamonnal, ő német és cseh szövetségeseivel veszi fel a kapcsolatot. Ez a bonyolult dinasztikus és diplomáciai játszma és manőverezés új fénybe állítja a középkori dinasztiák életét, melyet ennek fényében mutat be részletekbe menően, a legfrissebb hazai és nemzetközi szakirodalmi eredményekre hivatkozva. A bevezető fejezetben sorra veszi azokat az aldiszciplínákat és meghatározó metodológiai iskolákat, melyeket érvényesíteni fog monográfiájában, így a genealógia, a diplomáciatörténet, a kapcsolattörténet, a társadalomtörténet és végül a komparatív módszerek is be lesznek mutatva egy-egy alfejezetben. A második részben a forrásokat járja körül: törvények, történeti munkák és hagiográfiák adják az elsődleges szöveges forrásokat. A harmadik fejezetben a kelet-közép-európai dinasztikus összeköttetéseket tárja fel, melyek öt generáción keresztül hatották át a rokon családok életét. A következő fejezetben olyan szociokulturális praxisokat és szokásokat elemez, melyekre a korábbi kutatás nem fordított sok figyelmet, így a consilim és auxilium, valamint az amicitia és asylum intézményeit is feldolgozza. A kötet második felében a feltárt források alapján rekonstruálja az egyes családtagok biográfiáját: Géza fejedelem, Sarolt, Mihály, Szent István, Gizella, Vazul, Szár László, Szent Imre, Orseolo Péter, Aba Sámuel, I. András, I. Béla, Levente, Salamon, Dávid, Adelheid, György, I. Géza, Szent László, Lampert, Zsófia, Eufémia, Ilona, Kálmán, Álmos és Piroska életét ismerhetjük meg, valamint rokoni kapcsolataikat. A kötetben a három dinasztia leszármazási táblája is helyet kapott supplementumként. Középkorászoknak alapvető mű, melyet minden érdeklődő olvasónak lehet ajánlani, bár komolyabb történészi képzettséget követel meg. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]