Amikor kezdetét veszi Berta Ádám posztmodernbe hajló regényének története az olvasó akár azt is hihetné, hogy valamiféle Drakula történet utánérzését tartja a kezében. Egy kazahsztáni, világtól elzárt kicsiny falucska lakói rettegik az egyik ott élőt. A valamikori múltban odaköltözött erdélyi fickó   [>>>]

Amikor kezdetét veszi Berta Ádám posztmodernbe hajló regényének története az olvasó akár azt is hihetné, hogy valamiféle Drakula történet utánérzését tartja a kezében. Egy kazahsztáni, világtól elzárt kicsiny falucska lakói rettegik az egyik ott élőt. A valamikori múltban odaköltözött erdélyi fickó építőanyag és munkaerő nélkül húzott fel egy hatalmas kastélyt, amelyben már több, mint száz éve éldegél, ha még egyáltalán életben van. A kastélyt körülölelő erdőben tanyázó titokzatos lények pedig egyre másra szedik az áldozataikat, hol szűzlányokat rabolnak el, de néha alsó tagozatos kisfiúkra fáj a foguk. 2017-ben egy falubeli gazda úgy dönt, hogy kideríti, mi történik a kastély falai között. Akadály nélkül bejut az épületbe, ahol egy maffiózóval találja szembe magátEzzel a „felütéssel veszi kezdetét a regény, amely azután Talmay Aladár fiának, Sanyinak, azaz Sándornak az életközepi válságába vezeti el az olvasót. A srácot kamaszként a barátai többnyire csak Kígyónak szólították. Sanyi/ Sándor miután kijárta az egyetemet, dolgozni kezdett, egyszer pedig betévedett a fontos munkakört ellátó apja irodájába és itt találkozott annak Novák nevű titkárával (!?), majd később maga is ugyanitt kapott állást. Legjobb barátjával, Norbival napi kapcsolatban van és kettejük beszélgetéseiből, a „történetnélküli folyamatos történések egymásutáni sorjázásában az olvasó több „tételben is megismerheti Talmai Sándor életközepi krízisét. A színes mozaikkockákból összeálló, szarkazmustól sem mentes humorral felvillantott életképek, miközben intim kapcsolatok sorát vonultatják fel, a „halálra ítélt párkapcsolatok „remekmívű lélekrajzát is adják. A szerző mintha egy fotómontázs képeit rakná gyors egymásutánban egymás mellé, hol egzotikus kalandokkal szórakoztatja olvasóit, hol pedig teljességgel hétköznapi helyzetekből bontja ki a furcsa szituációkat. Eközben mintegy „kikacsint a sorok mögül, hát ilyen a mi, a ti világotok kedves életközepi válságban vergődő olvasók. A regénynek nincs lineáris „vonulata bár az egymásba kapaszkodó történetek laza szállal kötődnek a fő alakhoz, Talmai Sándor személyéhez, ám a szereplők cselekedetei többnyire kiszámíthatatlanok, esetlegesek, váratlanok és sokféle, mélyebb utalással átszőttek. A szerző korántsem szokványos ám mindenképpen izgalmas szellemi kalandra hívja olvasóit, akik ha „vállalkozó kedvvel követik őt ezen az úton bizonyos, hogy nem fognak csalatkozni a regényben. Mindazoknak ajánlható, akik a kortárs hazai irodalom „művelőit szeretnék megismerni. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]