A Báthory Erzsébet (1560-1614) ellentmondásokkal és hamis vádakkal terhelt élete számos író, újságíró, filmrendező fantáziáját megmozgatta már. A történelemkönyvekben sokáig „csejtei rémként megrajzolt asszony alakja évszázadok során át adott munkát a kutatóknak a vele kapcsolatos rejtély   [>>>]

A Báthory Erzsébet (1560-1614) ellentmondásokkal és hamis vádakkal terhelt élete számos író, újságíró, filmrendező fantáziáját megmozgatta már. A történelemkönyvekben sokáig „csejtei rémként megrajzolt asszony alakja évszázadok során át adott munkát a kutatóknak a vele kapcsolatos rejtély megfejtésére. De vajon igazak voltak –e azok a vádak, amelynek nyomai az 1610/1611 fordulóján lefolytatott per irataiban föllelhetők. A mostani regényben maga Báthory Erzsébet „szólal meg, amikor fiának, Pálnak írt leveleiben feltárja az igazságot, amely újfajta fénytörésben láttatja a történteket. Az író Báthory Erzsébet fiktív levelein keresztül részletesen bemutatja a Báthory családot és a kort, a 16-17. század fordulóját, amelyben éltek. Sok epikus-anekdotikus elemmel tarkítva mesél Erzsébet gyemekkoráról, szüleihez fűződő rajongó szeretetéről, majd fiatal éveiről, Nádasdy Ferenc hadvezérrel, a török elleni küzdelem kiemelkedő alakjával kötött házasságáról. Öt gyerekük született: Anna, Orsolya, Kató, Pál és András, közülük Anna, Kató és Pál érte meg a felnőttkort. A történetben arra is fény derül, hogy Erzsébet, Darvulia nevű házvezetőnőjének sugallatára megbotozta a cselédség tagjait, ha lopáson, engedetlenségen érte őket, és időnkénti, túlfűtött agresszióval különösen a szép lányokat náspángolta el a háza asszonya. Kétségtelen, hogy ezek a jelek és gyakori migrénes fejfájásai Erzsébet gyenge pszichéjére utalnak. Magyari István a család lelkipásztora megfenyegette, hogy feljelenti az úrnőt a hatóságoknál, ha továbbra is bántalmazza a lányokat. Ez meg is történt és a regény végén a toronybörtönben eltöltött, halálra készülődés napjairól fest megrendítő, érzékletes képet a szerző. Az ellene lefolytatott „koncepciós perben érintett koronatanúkat azonnal kivégezték, így soha nem derülhetett fény arra, hogy mi volt valójában az igazság. A korabeli iratok arra utalnak, hogy az özvegy birtokainak megszerzése volt ellenfelének, Thurzó György nádornak a fő célja, ekként személyes, alantas érdekei irányították a Báthory Erzsébet ellen folytatott pert. Bűnös vagy áldozat volt-e Báthory Erzsébet? Erre a kérdésre a sodró lendületű, magával ragadó történelmi regény végén remélhetően választ kap az olvasó. Széles körben érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]