A nagyszebeni szász családból származó Arz Artúr (1857-1935) vezérezredes volt az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregének utolsó vezérkari főnöke. Az I. világháború sorsdöntő ütközetei közül számos győzelem fűződik a nevéhez, így a limanowai csata vagy Breszt-Litovszk elfoglalása. Ligeti Dávid   [>>>]

A nagyszebeni szász családból származó Arz Artúr (1857-1935) vezérezredes volt az Osztrák-Magyar Monarchia közös hadseregének utolsó vezérkari főnöke. Az I. világháború sorsdöntő ütközetei közül számos győzelem fűződik a nevéhez, így a limanowai csata vagy Breszt-Litovszk elfoglalása. Ligeti Dávid úgy alkotta meg a tábornok életrajzát, hogy abból pontosan kirajzolódjék a K.u.K. hadsereg utolsó korszakának hadtörténeti képe is. Ebben nagy segítségére voltak Arz Artúr visszaemlékezései és hadtörténeti munkái. A monográfia három nagy fejezetből áll. Az elsőben (A boldog békeidők) a szerző rövid historiográfiai bevezetés után az Arz család történetével, Artúr ifjúkorával ismertet meg, kiemelve kitűnő tanulmányi eredményeit, az önkéntes szolgálat miatt félbehagyott jogakadémiai, majd tiszti és vezérkari tiszti tanulmányait. A kötet legterjedelmesebb, második része (A nagy háború) az I. világháború kitörésétől az összeomlásig tartó évek részletező krónikája, a szerző ebbe a hadtörténeti kontextusba helyezi hőse pályaképét. Ugyanis ez a néhány esztendő volt Arz Artúr karrierjének csúcsa. A legmagasabbra jutott, ahová egy K.u.K. tiszt juthatott: IV. Károly 1918. november 3-án hadseregparancsnokká nevezte ki, ám az ugyanezen a napon megkötött padovai fegyverszüneti egyezmény a háború és Arz Artúr karrierjének végét is jelentette. Ligeti Dávid a háború szakaszainak, jelentős ütközeteinek rendjében haladva – mint a limanowai csata, gorlicei áttörés, isonzói és piavei ütközetek – idézi föl hőse szerepét a hadiesemények alakításában. A szikár életrajzi tények mindig a hadtörténeti fejlemények keretében jelennek meg. Az utolsó rész (Egy tábornok arcéle) az aktív katonai pálya utáni évek krónikája, illetve hőse emberi portréjának rajza. A szerző kiemeli Arz Artúrnak a tábornoki kar tagjaitól eléggé különböző habitusát, főképp lelki teherbíró képességét. A Függelék irodalomjegyzéket és névmutatót sorol. Arz Artúr életrajzi monográfiája részint a Monarchia közös hadserege 1878 és 1918 közötti történetének áttekintése, részint a keleti és az itáliai hadszínterek ütközeteinek krónikája, részint egy ragyogó katonai karrier története. Ilyen módon nagyobb történelmi, hadtörténeti részlegek fontos darabja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]