A kortárs orosz irodalom egyik meghatározó alakja Szergej Lebegyev, akinek nemrég a magyar olvasóközönség is megismerhette A debütáns (202102158) című, elgondolkodtató politikai thrillerrét. Műveiben elsősorban a sztálini múlt titkait boncolgatja, mint ahogy az 2011-es első regénye, a magyarul még   [>>>]

A kortárs orosz irodalom egyik meghatározó alakja Szergej Lebegyev, akinek nemrég a magyar olvasóközönség is megismerhette A debütáns (202102158) című, elgondolkodtató politikai thrillerrét. Műveiben elsősorban a sztálini múlt titkait boncolgatja, mint ahogy az 2011-es első regénye, a magyarul még meg nem jelent lágerregény, a Pregyel zabvenyija („A felejtés határa) esetében is igaz. Ugyancsak a sztálini korszak örökségével foglalkozik a hazájában 2016-ban megjelent, és most magyarul is olvasható Augusztus gyermekei, melynek cselekménye azonban a kilencvenes években játszódik. A történet meg nem nevezett főhőse a rendszerváltás környékén, már felnőttként szembesül családja múltjával. Annak idején a szülei csak annyit mondtak neki, hogy Tánya nagymama egyszerűen nem szeret a múltról beszélni, de kamaszkorában már egyre több olyan jelre figyelt fel, mely azt mutatta: a második világháború idején állítólag rádiósként a fronton harcoló, majd eltűnt Mihail nagyapa személye körül valami titok lappang. Persze a nagymama hozzá lehetett szokva a titkolózáshoz, hiszen a rendszerváltás előtt a pártkiadó, a Politizdat szerkesztője volt. Aztán 1991 augusztusában történelmi erejű változások indultak el. Ekkor döntötte le például egy alpinista fiatal a Lubjanka téren Dzerzsinszkij szobrát, amely a kommunista diktatúra bukásának egyik szimbólumává vált, nem mellesleg pedig a politikailag ekkor aktivizálózó fiatalok egyik központi élményévé (őket szokták „augusztus gyermekeinek nevezni, mely kifejezés a könyv címében is visszaköszön). A főhős titkolózó nagyanyja pedig ekkor adott neki át nekik egy durva vászonba kötött kéziratot: saját emlékiratát. Bár eltartott egy ideig, míg szülei ellenkezése miatt megismerhette annak tartalmát, rá kellett jönnie: abból nem fogja megtudni a gondosan elhallgatott részleteket. A nagymama ugyanis már a harmincas éveket illetően rendkívül szűkszavúvá vált, egyetlen szót sem ejtett a nagyapáról, és még csak a rádiós legendát sem ismételte meg. Tovább kellett hát folytatnia az információkeresést, levéltárakban és más helyeken. Így vált később hivatásos „keresővé is, aki mások megbízásából járta az országot, hogy kinyomozza az egyes családok múltjának titkolt vagy elhallgatott történetét. De vajon „augusztus gyermekei tudnak mit kezdeni ezekkel az információkkal? Hogyan lehet feldolgozni azt, hogy ők egy gyilkos rendszernek és kornak az örökösei?... "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]