Igazi kuriózum volt a hazai könyvpiacon az amerikai író, dokumentumfilm-rendező, forgatókönyvírónak, Hannah Rotschildnak magyar származású, lázadó nagy-nagynénjéről írt életrajzi regénye, a Pannonica (201413102). Ezúttal is izgalmas regénytémát választott: a nemzetközi műkincs-kereskedelem, a   [>>>]

Igazi kuriózum volt a hazai könyvpiacon az amerikai író, dokumentumfilm-rendező, forgatókönyvírónak, Hannah Rotschildnak magyar származású, lázadó nagy-nagynénjéről írt életrajzi regénye, a Pannonica (201413102). Ezúttal is izgalmas regénytémát választott: a nemzetközi műkincs-kereskedelem, a londoni felső tízezer világa, de igazából a szerelem, az örök mozgató rugó van a háttérben, méghozzá a képzőművészet nyelvén megközelítve. A sztori szerint, a harmincegy éves Annie McDee-nek nemrég bomlott fel egy hosszú párkapcsolata, s a lány rosszkedvű, a munkájában, a szakácskodásban se leli örömét. Épp egy lepukkant régiségboltban keresgél születésnapi ajándékot új, megint csak alkalminak bizonyult szeretőjének, amikor a limlomok közt észrevesz egy elkoszolódott festményt. Csekélyke spórolt pénzéből megveszi, aztán sietve finom, szülinapi vacsorát főz – csakhogy az ünnepelt nem jön el. A nem túl nagy (45x60 cm-es festmény tehát Annie-nál marad, s nemcsak ő, de alkoholista anyja, Evie is gyanakodni kezd, hogy talán jóval értékesebb, mint hitték. Akaratán kívül ugyanis egyszeribe a legkülönfélébb alakok – száműzött orosz oligarcha, kapzsi emírfeleség, gátlástalan műkereskedő – lihegnek a sarkában, akik bármire képesek lennének, csak hogy megkaparintsák az „ócska limlomot, vagyis mint lassan kiderül, Antoine Watteau korai, 1703-ban, Párizsban keletkezett remekművét, a Valószínűtlen szerelem címűt (hiába keresnénk a mester műveinek katalógusában), melyet a fáma szerint, a szegény festőt kikosarazó Charlotte Desmures színésznő ihletett, aki Colette művésznéven volt ismert. S miközben Annie és barátai (Agatha, a restaurátor és Jesse, az idegenvezető) nyomoznak a festmény eredete után, az európai történelem sötét titkaival is szembesülnek. A kép tulajdonosai közt a közemberektől (színésznő, lakáj, szobalány) arisztokratákig, uralkodókig (Napóleon, Nagy Katalin cárnő, XV. Lajos, IV. György, Nagy Frigyes, Viktória királynő), tudósoktól (Voltaire) egyházfőkig (VI. Pius pápa) igen színes személyiségeket találunk. De persze idővel a főhős előtt feltárul egy új szerelem lehetősége is. A vaskos könyv szerzője nem véletlenül a londoni Nemzeti Galéria kuratóriumának elnöke (2015 augusztusa óta). "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]