Közel negyven éve foglalkozik a boszorkányüldözések történetével Klaniczay Gábor. Az eretnekekkel együtt, a hatvanas évek végén, egyetemista tanulmányai idején kezdett a témában kutatni - mint ahogy jelen kötetének előszavában fogalmaz, részben a ?68-as diákmozgalmak és a hippi ellenkultúra
[>>>]
Közel negyven éve foglalkozik a boszorkányüldözések történetével Klaniczay Gábor. Az eretnekekkel együtt, a hatvanas évek végén, egyetemista tanulmányai idején kezdett a témában kutatni - mint ahogy jelen kötetének előszavában fogalmaz, részben a ?68-as diákmozgalmak és a hippi ellenkultúra hatására. Első komolyabb történeti tanulmánya a mezítlábas, szakadt ruhájú, hosszú hajú, szakállas, ?apostoli? külsővel térítő eretnekek viseleti szimbólumait elemezte, akiknél a kortárs hippikhez és punkokhoz hasonló attitűdöket vélt felismerni.*** Az eretnekeket üldöző inkvizíció története kapcsán jutott el aztán a mágusokhoz, varázslókhoz, boszorkányokhoz is. Megpróbálta az efféle megnyilvánulásokat a középkori civilizáción belüli ellenáramlatként értelmezni, melyet első könyvében, A civilizáció peremén (Budapest, Magvető, 1990) című kötetben fejtett ki bővebben. A kötet angolul is megjelent, jelentősen átszerkesztve, és ebben a szerző már részletesen foglalkozott a szentek csodatévő képességei és a boszorkányok félelmetes, mágikus tulajdonságai közötti strukturális hasonlóságokkal is. Nem elsősorban maguk a boszorkányoknak nevezett szerencsétlen áldozatok érdekelték, hanem maga a boszorkányüldözés. Kik, miért, hogyan vádaskodtak, milyen jogi keretek tették lehetővé, hogy helyt adjanak a többnyire képtelen vádaknak, milyen volt az a mentális, kulturális és vallási univerzum, ahol az efféle vádak hihetően hangoztak? Milyen volt annak a társadalomnak és annak a kultúrának a természete, amelyben évszázadokon át a boszorkányüldözés lehetett a konfliktusok, feszültségek megoldásának az egyik elfogadott módja? Jelen kötetében tizenhét témába vágó tanulmányt gyűjtött egybe: a legrégibb mintegy harminc éve született, a legújabb pedig 2021-ben. Az általános keretek felvázolása után olyan részterületekről szóló írások olvashatók, mint a rontás és a gyógyítás narratíváinak struktúrája, Bornemissza Péter és a reformáció ördögképe, a boszorkányszombat ördögi látomása a vádaskodók vallomásaiban, a gyógyítók elleni boszorkányvád problémája a magyar boszorkányperekben, a halasi boszorkányok és az új kultúrtörténet vagy a boszorkányüldözés kutatása Magyarországon. Az utolsó írás, A boszorkányüldözés folytatódik címmel a ?balliberális filozófusok? elleni 2011-es rágalomhadjárattal foglalkozik. A kötetet válogatott bibliográfia, névmutató és képmelléklet zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
