| Cím: |
Az árnyékos oldalon
| | Alcím: |
vidéki Magyarország a rövid hatvanas években
| | Közrem.: |
Csikós Gábor (szerk.) ; Horváth Gergely Krisztián (szerk.) |
| Szerz. közl: |
szerk. Csikós Gábor, Horváth Gergely Krisztián
| | Kiadás: |
Budapest : MTA BTK + NEB, 2020 |
| Sorozat: |
Magyar vidék a 20. században/5. |
| Eto: |
943.9"194/196"(082) ; 316.334.55(439)"194/196"(082) ; 323.282(439)"194/196"(082) ; 631.115.8(439)"194/196"(082) ; 332.264(439)"194/196"(082) ; 061.3(439-2Bp.)"2018" ; 32(439)"196" ; 316.343.64(439)"196" ; 330.342.15 ; 338.43(439)"196"
| | Tárgyszó: |
Magyarország ; 1960-as évek ; vidék ; vidéki társadalom ; parasztság ; kollektivizálás ; téeszesítés ; téeszszervezés ; termelőszövetkezetek ; szocialista gazdaság ; Kádár-korszak |
| Szakjel: |
943.9
| | Cutter: |
A 84
| | ISBN: |
978-963-416-211-7
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
430 p.
| | Megj.: |
A Budapesten, 2018. nov. 8-án azonos címmel és a 2018. nov. 29-én Kecskeméten "Konszolidáció a mindennapokban" c. rend. konferenciák előadásainak szerk. változata ; Bibliogr. tanulmányonként és a lábjegyzetekben
| | UKazon: |
202021018
| | Analitika: |
| | Kivonat: |
A MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2014-ben alapított, közös Vidéktörténeti Témacsoportjának legújabb kutatási eredményeit adja közre a Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett kötet. A kiadvány egyben a 2018 novemberében,
[>>>]
A MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) 2014-ben alapított, közös Vidéktörténeti Témacsoportjának legújabb kutatási eredményeit adja közre a Csikós Gábor és Horváth Gergely Krisztián által szerkesztett kötet. A kiadvány egyben a 2018 novemberében, Budapesten és Kecskeméten rendezett két konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait tartalmazza, a Magyar vidék a 20. században címen futó sorozat ötödik köteteként. Míg a társadalom- és gazdaságtörténeti széria korábbi darabjai alapvetően a „hosszú ötvenes évekkel, vagyis a két munkáspárt 1948-as egyesítése és az MSZMP VIII., a „szocializmus alapjainak lerakását deklaráló, 1962. novemberi kongresszusa közötti időszakkal foglalkoztak, a szerzők a „rövid hatvanas évek vizsgálatával folytatják az elemzéseket. Ezt az elsősorban társadalomtörténeti szempontú lehatárolást a kötet szerzői az 1962 és 1971 közötti kilenc évre használják (szemben például az építészet- és művészettörténet által előszeretettel használt „hosszú hatvanas évekkel, 1948-1969), mely időszak meghatározó jelentőségű volt a hazai vidéki társadalom életében. Ezekben az években, a kollektivizálás lezárultával megszűnt ugyan a parasztsággal szembeni nyílt erőszak, de – mint az a kötet első tanulmányából is kiderül – az ár- és a beruházási politika, s döntő mértékben a társadalombiztosítási szabályozókba beépített diszkriminatív elemek révén változatlanul tovább élt az agrárnépesség hátrányos megkülönböztetése. A korszak záróakkordjaként 1971-ben, az Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció (OTK) elfogadásával országos méretűvé vált az addig informális gyakorlat, melynek keretében a kisebb községi tanácsokat s ezek intézményeit, illetve a gyengébb termelőszövetkezeteket a mérethatékonyság jegyében összevonták. Ennek köszönhetően az akkor kb. háromezer-háromszáz település közül kétezer hivatalosan is a „nem fejlesztendő státuszba került, mely tovább gyorsította a vidéki elvándorlási és elnéptelenedési folyamatokat. A kötet három részre tagolódik: az első rész az ország egészével foglalkozik, ezt követik a vidéki életet alapvetően átformáló termelőszövetkezeteket tárgyaló esettanulmányok, majd a közösségek és a hatalmi struktúrák viszonyáról olvashatunk. Olyan témákról esik szó egyebek mellett, mint a vidékellenes politika elemei Magyarországon a hatvanas években, a tsz-ek megerősítésére tett intézkedések és hatásaik Fejér megyében, Jászdózsa termelőszövetkezetének története 1963 és 1972 között, egy nagyhegyesi memoáríró parasztember, Vincze Mihály visszaemlékezései, a nyugat-dunántúli Csepreg község lakóinak megfigyelése, a katolikus egyház térvesztése és a hagyományos paraszti világ felbomlása Mezőfalván az 1960-as évek elején vagy a Fejér megyei kultúrpolitika a kora Kádár-korszakban, az 1976-os közművelődési törvény megszületéséig. Egy írás az erdélyi helyzetre tekint ki, a termelőszövetkezetek korabeli székelyföldi helyzetéről szólva. A kötetet a szerzők rövid életrajza, valamint földrajzi és helységnév mutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|
