„Ez a könyv egy pesterzsébeti vasöntőből lett vezérőrnagy kálváriáját mutatja be a kádár represszió idején. Mint válik egy becsületes munkás katonaként egy koncepció áldozatává – írja a kötet előszavában Somogyváry Géza 56-os szabadságharcos. Váradi Gyula vezérőrnagy a Magyar Néphadsereg páncélos és gépesített erőinek parancsnoka nem volt forradalmár vagy szabadságharcos, hiszen nem látta értelmét szembefordulni a sokszoros túlerőben levő szovjet hadsereggel. Viszont nem értett egyet az idegen beavatkozással, ezért nem írta alá 1956 novemberében az új hatalomnak teendő hűségesküt, a Tiszti Nyilatkozatot. Azt is a rovására írták, hogy – elöljárói parancsára – a Honvédelmi Minisztérium Forradalmi Honvédelmi Bizottmányának elnöke volt. Marosi Endre nem csak magában vizsgálja Váradi Gyula és társainak perét, hanem a többi tábornok és főtiszt ellen lefolytatott eljárások kontextusában, illetve a korszak hadbíróságai működésének összefüggésében. A szerző könyve első fejezetében bemutatja hősét, a hajdani pesterzsébeti ifjúmunkásból lett tábornokot, valamint a HM Páncélos és Gépjármű Parancsnokságát az 1956 őszi időszakban. Ezután ismerteti a honvédtisztek elleni vizsgálatok kezdetét, az őrizetbevételeket, a vádpontokat. Rekonstruálja Váradi Gyula és társai (Marián István alezredes, Erdélyi Sándor főhadnagy, Tankó Tibor hadnagy, Tóth Elemér főhadnagy, Kővágó Sándor alezredes, Kurucz Ferenc őrnagy és három polgári személy) ellen lefolytatott eljárásokat, majd az 1958 nyarán megszületett vádiratot. Külön-külön fejezetekben ismerteti a kilenc tárgyalási nap eseményeit, végül az 1958 augusztusában meghozott ítéleteket; ezek sorában Váradi Gyulát hét év börtönnel, lefokozással és teljes vagyonelkobzással sújtották. A kötet függelékében megtalálhatók az eljárásban és a perben szereplő más személyek életrajzai, valamint a szerző Értékelése arról, hogy Váradi Gyula ügye per volt, vagy megtorlás. A képmelléklettel, mutatóval és bibliográfiával záródó kötet része annak a könyvsornak, amelyben a szerző földolgozta az 1957 és 1959 között lefolytatott katonatisztek elleni perek anyagait: Kovács István vezérőrnagy (2020), Pércsi Lajos őrnagy (2019) és Mecséri János ezredes (2018) elítéltetésének történetét. Marosi Endre hadtörténész könyve nem csak adalékot ad a kádári megtorlások történetéhez, de pesterzsébeti vonatkozásai miatt Budapesten fontos helyismereti műnek számít. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
