Cím: |
Szent sötétség
| Alcím: |
a Gulag utolsó napjai
| Szerző: |
Berdzenisvili, Levan |
Közrem.: |
Bazsó Márton (ford.) |
Szerz. közl: |
Levan Berdzenisvili ; [ford. Bazsó Márton]
| Kiadás: |
Budapest : Európa Könyvkiadó, 2019 |
Eto: |
882-94Berdzenišvili=945.11
| Tárgyszó: |
grúz irodalom ; memoár ; Gulag ; munkatábor ; Szovjetunió ; 1980-as évek |
Cutter: |
B 53
| ISBN: |
978-963-504-091-9
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
268, [2] p.
| UKazon: |
201922119
| Kivonat: |
"Életem legjobb évei voltak" - emlékezett vissza félig-meddig komolyan Levan Berdzenisvili grúz író, politikus arra az időszakra, amelyet fiatalon a Gulágon töltött (bátyjával együtt előbb a rosztovi, a rjazanyi és a potymai börtönben raboskodott, majd a Dubravlagban, a mordvinföldi Barasevó
[>>>]
"Életem legjobb évei voltak" - emlékezett vissza félig-meddig komolyan Levan Berdzenisvili grúz író, politikus arra az időszakra, amelyet fiatalon a Gulágon töltött (bátyjával együtt előbb a rosztovi, a rjazanyi és a potymai börtönben raboskodott, majd a Dubravlagban, a mordvinföldi Barasevó közelében lévő munkatáborban). A glasznoszty és a peresztrojka éveiben ugyanis, "a KGB buzgalma folytán" kivételes emberek, művészek, értelmiségiek gyűjtőhelye volt a ZSH 385/3-5 névvel is illetett munkatábor. A foglyok munkaidőben kesztyűt varrtak, szabadidejükben pedig beszélgettek, zenéltek, olvastak, holt nyelveket tanultak el egymástól, s a valódi kommunizmus lehetőségéről vagy éppen lehetetlenségéről folytattak végeláthatatlan eszmecseréket. A szerző egyébként azért kerül ide, mert öccsével, feleségével és néhány barátjával együtt 1978. május 21-én megalapította Grúzia első illegális politikai szervezetét, a Köztársasági Pártot, s Samreklo ("Harangtorony") címmel szamizdat újságot is indítottak. Négy évvel később, szovjetellenes magatartás miatt három évre ítélték. A szerző akkoriban döntötte el, hogy könyvet ír a Gulágról, amikor egyszer Washingtonban rosszul lett, és a Sibley-kórházban nem mindennapi találkozásban volt része. Kísérője Irena Laszota volt, akivel annak idején együtt raboskodott a Dubravlagban, és hamarosan megtudta, hogy orvosának anyja is ugyanott volt fogoly. Aztán, amikor már beszélni tudott, a doktornő kérésére mesélt a Gulágon töltött éveiről, és azokról a fogolytársakról, akikkel három évet töltött el együtt. Valójában róluk szól, nekik állít emléket a most magyarul is megjelenő emlékirat. Köztük van Arkagyij Dudkin, a Honvédő Háború veteránja, a politikai agitáció miatt elítélt kórházi dolgozó, Grisa Feldman, a matematikazseni Georgij Pavlovics Homizuri, az illegalitásban is aktív tbiliszi taxis, Zaharij Konsztantyinovics Laskarasvili, a grúziai Helsinki Szövetség alapítója, Rafael Asotovics Papajan, a szovjet hadsereg légierejének őrnagya, Genrih Ovaneszovics Altunjan, a pétervári könyvtáros, Mihail Vasziljevics Poljakov, a pszichológus és költő Borisz Iszaakovics Manyilovics, a valóságos polihisztor Vagyim Anatoljevics Jankov, a mérnök, egyben kiváló sakkozó Fred Filippovics Anagyenko, az irodalomtörténész és "éhségsztrájk-specialista" Jurij Vasziljevics Badzjo, a szélsőbalos elhajlás miatt elítélt Alekszej Boriszovics Razlackij, az odesszai elméleti fizikus, Pjotr Butov és az észt szociáldemokrata, a táborban a fürdős és a mozigépész tisztségét is betöltő Dainis Lismanis. Az utolsó két fejezetben testvére, Dato és a saját történetét foglalja össze röviden. A szerző mindezen túl természetesen a dubravlagi mindennapokat is érzékletesen bemutatja. Széles körben ajánlható emlékirat. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|