Lev Nyikolajevics Tolsztoj, a nyolcvankét éves világhírű író és sztarec (lelki vezető) 1910. október 27-én éjszaka, orvosa, Dušan Makovicky társaságában a legnagyobb titokban távozott Jasznaja Poljana melletti birtokáról. Felesége számára búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben arról írt, hogy örökre   [>>>]

Lev Nyikolajevics Tolsztoj, a nyolcvankét éves világhírű író és sztarec (lelki vezető) 1910. október 27-én éjszaka, orvosa, Dušan Makovicky társaságában a legnagyobb titokban távozott Jasznaja Poljana melletti birtokáról. Felesége számára búcsúlevelet hagyott hátra, amelyben arról írt, hogy örökre elhagyja otthonát. Tolsztoj néhány nap múltán vonatra szállt, ám útközben rosszul lett, és november 7-én Asztapovo állomáson meghalt. Az akkori orosz sajtó nagy figyelmet szentelt a különös esetnek, rövidesen meg is jelentek az okokat kutató, találgató cikkek, amelyek rendre oda futottak ki, hogy a nagy írót, a „felsőbbrendű embert a felesége, a földi halandó Szofia Andrejevna nem érthette meg, miközben pedig alázatos lélekkel szolgálta a férjét. Baszinszkij a korabeli sajtó és az archívumok anyagainak ismeretében rekonstruálja, mi történt Tolsztojjal élete utolsó napjaiban. A nagy író minden tettét, szavát fölidézi, olyan részletekig menően, hogy például mit tett annak érdekében, hogy szökése közben ne ismerjék föl, hogyan tüntette el maga után a nyomokat, miközben szökése másnapján már számos újságíró a nyomában volt. A dokumentumregény a fönnmaradt források, adatok alapján, illetve részben fiktív módon ered a nagy kérdés nyomába: a világhírű író, a neves gondolkodó élete utolsó szakaszában miért szakított egész addigi életével, miért akart elbújni a világ elől. Baszinszkij izgalmas szövegkorpuszában rekonstruálja, a legapróbb részletekig menően idézi föl az eseményeket. Szinte percről percre követi a menekülést, a bujdosó írót, miközben maga is firtatja az okokat, emlékeztetve hőse családi konfliktusaira, utalva az ortodox egyházból való kiközösítésére vagy labilis egészségi állapotára. Elemzi Tolsztoj 1895 és 1910 között írott hat végrendeletét, amelyekben rendelkezett például ifjúkori naplóinak megsemmisítéséről, vagy lemondott szerzői jogdíjairól. A képmelléklettel kiegészített testes oknyomozó dokumentumregény – amely Tolsztoj utolsó napjainak minden részletre kiterjedő, egyben monumentális reprodukciója, valamint gondolkodói rendszerének és személyiségrajzának analitikus bemutatása -- a nagy író temetésének leírásával záródik. Irodalomtörténeti, világirodalmi részlegekben helyezhető el. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]