Egy év elteltével új kuflis mesekönyvvel jelentkezik Dániel András, benne két sztorival. Az első - címadó - történet egy hideg-rideg, szeles őszi éjjelen veszi a kezdetét, amikor is reggelre a kuflik döbbenten tapasztalják, hogy a vihar megkopasztotta a környék minden bokrát. Bélabá, Pofánka és   [>>>]

Egy év elteltével új kuflis mesekönyvvel jelentkezik Dániel András, benne két sztorival. Az első - címadó - történet egy hideg-rideg, szeles őszi éjjelen veszi a kezdetét, amikor is reggelre a kuflik döbbenten tapasztalják, hogy a vihar megkopasztotta a környék minden bokrát. Bélabá, Pofánka és Hilda elhatározzák, hogy visszavarrják a lehullott leveleket. Így is tesznek, de a szél megint leszaggatja őket. ***Mit van mit tenni, beszélni kell a széllel, hogy ne tegyen többé ilyet - de vajon merre lakhat a viharcsalád, aki épp nálk garázdálkodik...? A második mesében (Bélabá távcsöve) Bélabá épp megnézne valamit a távcsövével (merthogy mindig minden kuflinál van távcső, hátha valamit kukkolni kell), amikor kiesik belőle az üveg, és elgurul a fűben. Kiderül, hogy a réges régi tárgyból kiesett egy csavar - de vajon honnan lehet pont ilyet szerezni? Valér azt tanácsolja Bélabának, hogy látogassa meg a létrafa tetején élő csocsótányt, aki feletébb járatos effajta ügyekben... A szöveget most is a szerző színes rajzai illusztrálják. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]