A szerző leendő könyvsorozatának első kötetét veheti kezébe az olvasó: Bán Mór ezer magyar regét gyűjt össze köteteiben. A „magyar-t a szerző szándékától függetlenül érdemes valamelyest fenntartásokkal kezelni, mivel a szkíta, hun, vogul, és más északi és türk népek meséit, valamint a görög-római   [>>>]

A szerző leendő könyvsorozatának első kötetét veheti kezébe az olvasó: Bán Mór ezer magyar regét gyűjt össze köteteiben. A „magyar-t a szerző szándékától függetlenül érdemes valamelyest fenntartásokkal kezelni, mivel a szkíta, hun, vogul, és más északi és türk népek meséit, valamint a görög-római történetírók feldolgozásait mutatja be és tálalja összmagyar mondakincsként. Az író nem egyszerűen összegyűjtötte és tetszőlegesen összerendezte ezeket a történeteket, hanem egy keretnarratívába helyezte azokat: az I. István által bevezetett kereszténység és a behívott papok miatt az ősi rovásemlékeket meg kell semmisíteni. Egy kis faluban is ez történik, a helyi plébános és a püspök által kirendelt kanonokok egy hatalmas máglyán elégetik az ősi regéket. A magyar pap nem bírja tétlenül nézni ősei emlékezetének pusztulását, és néhány fát megment, egy ott leselkedő kamasz fiúval a közeli erdőben bujkáló táltoshoz viszi, és felszólítja az öreget, tanítsa meg az ősi mondákra a fiút. A táltos minden este előad egy történetet, és a könyv az elbeszélt regékkel ezt a tanító-mesemondó aktust viszi színre. A történelmi hitelesség nem elvárás egy irodalmi mű esetében abban az esetben, ha az irodalmi mű nem lép fel a történettudomány által elfogadott nézetekkel szemben egyfajta ellen-narratívaként; az Ezer rege könyve mégis ezt teszi némely esetben, ebből kifolyólag kellő kritikai érzékkel kell az elbeszélt történeteket olvasni. Ha a szerző egy merőben fiktív történetet (amazonok és atlantisziak harca) lábjegyzetben egy antik szerzőre hivatkozva akar igazolni, akkor figyelmen kívül hagyja az utóbbi százötven év történettudományának minden módszertani eredményét: forráskritika nélkül nincs történetírás. Ha elfogadjuk, hogy az író fikciója a kötet, még akkor is elég bántó a különböző nyelvi regiszterekben megvalósuló következetlen stiláris csúszkálás, ami romantikus mázzal von be olykor igen izgalmas és valóban érdekes történetek is. A magyar őstörténet és az ősi népek mesevilága iránt érdeklődő irodalomkedvelő laikus olvasóknak ajánlható, bár ebben a kategóriában, ezekről a kérdésekről Arany János még mindig többet tud mondani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]