Újabb érdekes kötettel jelentkezik az Indiában élő skót történész, újságíró, William Dalrymple. A szerző 2006 telén, amikor Nyugat-Afganisztán megszállásának kísérlete kezdett baljós fordulatot venni, állapította meg magában, hogy „a történelem ismétli önmagát. Ekkor támadt az az ötlete, hogy   [>>>]

Újabb érdekes kötettel jelentkezik az Indiában élő skót történész, újságíró, William Dalrymple. A szerző 2006 telén, amikor Nyugat-Afganisztán megszállásának kísérlete kezdett baljós fordulatot venni, állapította meg magában, hogy „a történelem ismétli önmagát. Ekkor támadt az az ötlete, hogy megírja az ország leigázására tett első brit próbálkozás történetét. 1839 tavaszán, Sir John Keane vezetésével közel húszezer brit és indiai katona rohanta le Afganisztánt és állította vissza a nyugatbarát Sáh Sudzsá al-Mulk uralmát. A Szazúdai nemzetség fejét néhány évvel korábban a Bárakzajok üldözték el, és helyette Doszt Muhammad lett a sah. Az Indus hadserege néven emlegetett haderő harc nélkül bevette Kandahárt, majd megostromolta Ghazní erődített várát, melynek hatására Doszt Muhammad elmenekült Kabulból, és az Indiából visszatért Sudzsát 1839 augusztusában újból beiktatták a sahi méltóságba. Kétéves megszállás után azonban lázadás tört ki az országban, és a dzsihád jegyében fegyvert fogó felkelők elől a britek menekülni kényszerültek. Kabulból keletre vonultak vissza, a hófödte afgán hegyek között, Dzsalálábád közelében azonban a felkelők mind egy szálig lemészárolták őket. A brit vereséget követően Doszt Muhammad visszatért Kabulba, és egészen 1863-ban bekövetkezett haláláig uralkodott. Mind a mai napig ez a brit birodalom egyik legsúlyosabb katonai katasztrófája. Ennek történetét mutatja be a szerző, mindeddig publikálatlan afgán és indiai forrásokra támaszkodva, az 1809-ig visszanyúló előzményektől az 1842. január 12-i csatáig, amelynek során az utolsó kétszáz félholtra fagyott brit katonát ölték meg a törzsi harcosok. A képmelléklettel is ellátott vaskos kötet elején térképek és a szereplők bemutatása kapott helyet, a végén pedig jegyzetek, bibliográfia, szójegyzék, valamint név- és tárgymutató található. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]