A romantikus regény Árpádházi Szent Kinga (1224-1292) életét követi nyomon attól kezdve, hogy apja, IV. Béla király férjhez adja a Piast-házból való V. (Szemérmes) Boleslav herceghez. A mű voltaképp e különös, lelki példázatot hordozó házasság története. Ugyanis IV. Béla a közeledő tatárjárásra   [>>>]

A romantikus regény Árpádházi Szent Kinga (1224-1292) életét követi nyomon attól kezdve, hogy apja, IV. Béla király férjhez adja a Piast-házból való V. (Szemérmes) Boleslav herceghez. A mű voltaképp e különös, lelki példázatot hordozó házasság története. Ugyanis IV. Béla a közeledő tatárjárásra való fölkészülés jegyében szövetségest keresett, ezért dinasztikus megfontolásból adta férjhez lányát a lengyel herceghez. Ám a politikai motivációjú frigyből szűzi tisztaságban telő, nagyon mély lelkiséggel átitatott, ún. Szent József-házasság lett. Ugyanakkor az uralkodói pár életét meghatározták a meg-megújuló tatár betörések, 1241-ben Bolkónak és Kingának is menekülnie kellett. A szentéletű asszony folytonos imádkozással, vezekléssel próbálta a tatár veszedelmet elhárítani; ezért életmódja, lelkisége nagy tiszteletet váltott ki a környezetében, már fiatalon is szinte szentként tisztelték. Ám a tatárok betörtek Krakkóba, az uralkodói párnak is menekülnie kell. A békés időkben Kinga sok jót cselekedett, a nevéhez fűződik a wieliczkai sóbánya megnyitása, Ószandecen kolostort alapított, ahová férje halála után maga is visszavonult. Az író mozgalmas történelmi keretben, a folytonos honvédő harcok közepette ábrázolja szentéletű hőseinek életútját. Emellett hitelesen megjeleníti a kort, a történelemalakító dinasztikus kapcsolatokat, az udvari világot és a vallási életet, és persze föltűnnek a korszak jelentős alakjai, így Kinga két testvére, Szent Margit és Boldog Jolán, vagy Bolko nővére, Szalomea, mintegy igazolásául annak, hogy a 13. századi uralkodócsaládok életét és fölfogását mélyen átitatta a hit. A regényes történet 1292-ben, az ószandeci klarissza kolostorban, Kinga halálával ér véget. A lengyel író erősen spirituális mondandójú regénye Epilógusában még röviden kitér a 13. század után is tovább mélyülő, erősödő lengyel-magyar kapcsolatok történetére. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]