A kötet szerzője egy izgalmas kultúrtörténeti kérdést mutat be: a párbaj informális intézményét a 19. század végén és a huszadik század elején, amely szorosan összefüggött az úriember kategóriájának létrejöttével. A tudományos igénnyel megírt monográfia olvasmányos módon ismerteti meg olvasóival a   [>>>]

A kötet szerzője egy izgalmas kultúrtörténeti kérdést mutat be: a párbaj informális intézményét a 19. század végén és a huszadik század elején, amely szorosan összefüggött az úriember kategóriájának létrejöttével. A tudományos igénnyel megírt monográfia olvasmányos módon ismerteti meg olvasóival a századforduló magyar társadalmát, s azon belül is az úri közép- és felsőosztály társadalmi rétegét, szociológiai jellemzőit. A Monarchiában a tárgyalt korszakban a párbaj különösen népszerű volt, ha becsületsértési ügyeket akartak egymás között a férfiak lerendezni. Népszerűsége szorosan összefüggött az úriember kategóriájának kialakulásával, mivel a korábban stabil rendi formák lassan elkezdtek felbomlani. Annak ellenére, hogy a nemesség továbbra is megőrizte vezető pozícióit a politikában, a gazdaságban az újgazdag mágnás réteg nyert teret, s lassan a két csoport elkezdett összeolvadni. A párbaj mögött a lovagi kultúra ethosza érhető tetten, de ez a sajátos új társadalmi jelenség adott neki hajtóerőt, mivel az úriemberség egyik felétele a párbajkészség volt, így többen csak azért párbajoztak, hogy bizonyítsák, ők is az úriemberek közé tartoznak. A szerző a témát hat fejezetben dolgozza fel, melyek közül az elsőben a párbaj előzményeit mutatja be, majd a magyar társadalmat, a törvényi szabályozást és a párbaj szabályait. A következőkben a párbaj „aranykoráról olvashatunk, melyet a hadsereg jellemzése követ: a tisztek és tartalékos tisztek is előszeretettel rendezték így ügyeiket, melyet a katonai bíróság is hallgatólagosan elismert és engedélyezett. Az ötödik fejezet a párbaj eltérő kortárs megítéléseit mutatja be, voltak, akik ellenezték és tiltották volna a párbajt. A záró fejezet a párbaj alkonyával foglalkozik, bemutatja azokat a két világháború között bekövetkezett társadalmi és politikai változásokat, melyek nem kedveztek a továbbiakban az individualista párbajoknak és az úriemberek világának. A kötetet irodalomjegyzék, a felhasznált képek listája, valamint névmutató zárja. Érdekes olvasmány, melyben a szerző forrásként a korabeli lapokat, irodalmi műveket és a bírósági jegyzőkönyvek iratanyagát használta fel. A kultúrtörténet iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható kötet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]