A hazai irodalomtörténet egyik nagy elmaradását kompenzálja most a Hét Krajcár Kiadó Kónya Lajos válogatáskötetének a kibocsátásával. Mert Kónya hiába kapott kétszer is Kossuth-díjat (1950-ben és 1953-ban), hiába volt az Írószövetség, s így a magyar irodalmi élet meghatározó alakja 1972-ben   [>>>]

A hazai irodalomtörténet egyik nagy elmaradását kompenzálja most a Hét Krajcár Kiadó Kónya Lajos válogatáskötetének a kibocsátásával. Mert Kónya hiába kapott kétszer is Kossuth-díjat (1950-ben és 1953-ban), hiába volt az Írószövetség, s így a magyar irodalmi élet meghatározó alakja 1972-ben bekövetkezett haláláig, azt követően csak naplója jelent meg (199610175; Hej, búra termett idő), életműve felidézésére, összkiadására eleddig nem került sor, sőt, több száz (konkrétan mintegy hétszáztíz) költemény ma is kiadásra vár. "Eltűnésének" természetesen irodalompolitikai okai voltak: Kónya tudatosan és következetesen vállalta ellenzéki nézeteit, aminek az ára kiszorítása lett a korabeli irodalmi és közéletből. Különféle okoknál fogva azonban még a rendszerváltás után is több mint negyed századot kellett várni arra, hogy kibocsátásra kerülhessenek válogatott versei, köztük a korábban már publikáltak mellett harminckét olyan, amely most első alkalommal kerül közlésre. Az anyag kilenc ciklusba lett rendezve (Jégvirág, Inter arma, Zümmögő, Valaki nevemen szólít, Négy év, Égen-földön stb.), igazodva a kronológiai sorrendhez: az első verset Kónya alig huszonegy évesen vetette papírra (1935-ben), míg az utolsót (Hűség) alig öt nappal 1972 júliusában bekövetkezett halála előtt. A válogatáskötetet a szerkesztő, Fehér Bence tanulmánya zárja. Beszerzése széles körben javasolható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]