A tanulmánykötet a neves német történész legújabb könyve magyar nyelven, amelyben az Oszmán birodalom örmény lakosainak életét, történelmét és mindennapjait tárja fel. Mivel 1915-ben és 1916-ban a török kormány részéről a mai napig egy el nem ismert genocídium hullámai söpörtek végig az oszmánok
[>>>]
A tanulmánykötet a neves német történész legújabb könyve magyar nyelven, amelyben az Oszmán birodalom örmény lakosainak életét, történelmét és mindennapjait tárja fel. Mivel 1915-ben és 1916-ban a török kormány részéről a mai napig egy el nem ismert genocídium hullámai söpörtek végig az oszmánok által bírt örmény területeken, az évezredes örmény kultúra és vallás képviselőit szó szerint eltörölve a földről, az oszmán történelem örmény részének kutatása heves indulatok válthat ki, amelyek hol az egyik, hol a másik fél jelenből szemlélő alakját helyezik előtérbe a történelmi megismerés helyett. A szerző arra vállalkozik, hogy a népirtás előtti birodalmi struktúrát vegye figyelembe és tegye meg elemzése tárgyává, ezzel nem akarja elfeledni a szörnyűségeket, hanem azt az olykor uralkodó teleologikus magyarázatot szeretné revideálni, ami elkerülhetetlennek mutatja be az örmények lemészárlását. Szerinte az eseményekért a konkrét személyek és mozgalmak vonhatók felelősségre, az oszmán birodalmiságban benne lett volna a lehetőség az egymás mellett élésre eltérő vallási közösségek és etnikumok esetében is, az ismert eseményekhez a nemzetállami modell török adaptálásának erőszakossága vezetett, ami szintén konkrét egyének és mozgalmak nevéhez és alakjához kötődik. Nem elkerülhetetlen vég, hanem tudatos és olykor csak az adott helyzethez alkalmazkodó döntések sorozata. A könyv kilenc fejezete az örmények birodalmi életének különböző aspektusait mutatja be. Az első fejezetben kifejtett tudománytörténeti bevezető után a oszmán-örmények birodalmi mindennapjait és lehetőségeit mutatja be, amelyet a harmadik fejezetben II. Abdul-Hamid szultán reformjainak bemutatása és az örményekre gyakorolt hatásainak ismertetése követ. A negyedik fejezetben az oszmán közigazgatást mutatja be részletesen, majd az ötödik fejezet egy mikrotörténeti miniatűrrel az örmények birodalmon belüli helyzetét és mozgásterét tárja fel. A hatodik fejezet az örmények számára egyre nyitottabbá váló közügyekkel, az egyes örmény képviselők politikai attitűdjével foglalkozik. A hetedik fejezet az oroszok felé történő nyitás, majd csalódás történetét beszéli el, amelyet a nyolcadik fejezetben az örmény ellenállás egyik mitikus szintre emelt erődje, a Sasun történetének bemutatása követ. A záró fejezetben egy új forráscsoportot mutat be: a családi arcképek reprezentációs lehetőségeit, és az általuk sugallt örmény identitás megképződését járja körbe. A kötet végén képmelléklet, forrás- és irodalomjegyzék, valamint index található. A téma iránt érdeklődő történészek számára hiánypótló mű. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
