Az 1914 és 1949 közötti Európa viharos történelmét áttekintő, esszéstílusú nagymonográfia egy napjaink eseményeiig eljutó kétkötetes 20. századi história első része. A brit történész professzor az I. világháború előzményeitől a II. világháború után véglegesnek tetsző elrendeződésig követi nyomon az   [>>>]

Az 1914 és 1949 közötti Európa viharos történelmét áttekintő, esszéstílusú nagymonográfia egy napjaink eseményeiig eljutó kétkötetes 20. századi história első része. A brit történész professzor az I. világháború előzményeitől a II. világháború után véglegesnek tetsző elrendeződésig követi nyomon az eseményeket, hatalmas erudícióval, szellemesen és olvasmányos modorban, ráadásul valamiféle szemléleti magaslatról láttatva az amúgy véres történelmi fordulatokat. Két alapvetése van: az első, hogy a 20. század első fele voltaképp a háborúskodások története; a második, hogy ez a periódus nem írható le pusztán a nemzetek történetének áttekintésével, komplex szemléletmódra, tág perspektívára van szükség bizonyos fejlemények, összefüggések föltárásához. Az Európa egészét egyszerre befogó szemlélet hangsúlyozása mellett arra is kitér, hogy bizonyos országok (például Németország) kiemelkedő jelentőséggel szóltak bele a kontinens történetének alakulásába, miközben az Európán kívüli hatalmak (így Oroszország/Szovjetuunió vagy Törökország) nemkülönben meghatározóak voltak a sorsfordulatok alakulásában. Kershaw a 20. század első felét a monográfia bevezetésében Európa önpusztító korszakának nevezi. Hogy ez így alakult, annak négy fő okát látja: az európai népek sovinizmusát, rasszizmusát, a revizionista-irredenta törekvéseket, az osztályellentéteket, valamint a kapitalizmus elhúzódó válságát. Az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom fölbomlása, valamint az oroszországi változások további kataklizmák előidézői lettek – ezeket követi nyomon a szerző olyan szellemes című fejezetekben, mint A szakadék szélén; Zűrzavaros béke; Tánc a vulkánon; Gyülekező árnyak; A feneketlen mélység felé; A földi pokol. Az egyszerre részletgazdag és olvasmányos fejezetek mindegyikében a szerző egy-egy fontos összefüggést, látható vagy rejtett folyamatot is föltár, így azt a distinkciót, hogy míg az I. világháborút lezáró békék a következő világégéshez vezető konfliktusokat generálták, addig a II. világháború végét lezáró szerződések lehetőséget adtak az újjászületésre – ha nem is a kontinens egész területén. Ian Kershaw terjedelmes műve hatalmas tényanyagon alapszik, szemlélete a folyamatok és összefüggések megértetésére irányul, tárgyalásmódja esszé irályú, és nem pusztán a tudós történész szemléletét tükrözi, hanem a vizsgált korban élő emberekét, illetve a mai olvasók érdeklődését is. Minden történelmi gyűjteményben helye van a képmelléklettel szemléltetett kötetnek. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]