Szendrey Júlia emberi magatartása, jellemének megítélése körül a mai napig heves vita folyik. Kortársai, hajdani barátnői, írók és irodalomtörténészek szóltak hozzá a sok egymásnak ellentmondó véleményt, pletykát, valótlan rágalmakat is felsorakoztató vitákhoz. Az asszony a segesvári csata után nem   [>>>]

Szendrey Júlia emberi magatartása, jellemének megítélése körül a mai napig heves vita folyik. Kortársai, hajdani barátnői, írók és irodalomtörténészek szóltak hozzá a sok egymásnak ellentmondó véleményt, pletykát, valótlan rágalmakat is felsorakoztató vitákhoz. Az asszony a segesvári csata után nem hitt a férje halálában: hónapokig járta a csatatereket és az erdélyi településeket, majd visszatért Pestre, hogy innen keljen útra Törökországba, ahol Petőfit megtalálni remélte. Tíz nappal a hivatalos gyászév letelte előtt a magányos asszony mégis házasságot kötött Horváth Árpád egyetemi tanárral - a közvélemény nagyrészt emiatt fordult ellene. Az írónő Petőfi eltűnéséig kíséri Júlia életét. Bemutatja a nevelőintézetből kikerült, nagy szerelemről ábrándozó, tipikusan tizenkilencedik századi nemeslányt, aki a kalandjairól, különös viselkedéséről ismert költővel való találkozás után szinte teljesen átalakul, és apja tiltásával mit sem törődve feleségül megy hozzá. A fiatal pár közös életéről - a rosszindulatú pletykákkal szakítva - a legkedvezőbb képet festi az írónő. Petőfi utolsó, a segesvári csatába való indulását is úgy írja meg, hogy Júlia nem kényszerítette férjét az elhatározásra. A könyv legfőbb erénye a környezet és a korabeli légkör érzékeltetése. Tizenkét éves kor felett ajánlható. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]