Méltatói szerint a neves svéd író legfőbb érdeme, hogy "a létezés irracionális sokféleségéről és a saját és a világ megismerésének vágyáról ír". Ez a regénye kétségkívül igazolja a fönti megállapítást, hiszen Bartók Béla belső világának, gondolatainak, eszméinek, meggyőződéseinek, önelemzéseinek,   [>>>]

Méltatói szerint a neves svéd író legfőbb érdeme, hogy "a létezés irracionális sokféleségéről és a saját és a világ megismerésének vágyáról ír". Ez a regénye kétségkívül igazolja a fönti megállapítást, hiszen Bartók Béla belső világának, gondolatainak, eszméinek, meggyőződéseinek, önelemzéseinek, kételyeinek és elszánásainak analizáló ábrázolása. A nagyon röviden összefoglalható, mindössze egyetlen jelenetből álló történet 1940 őszén játszódik, miután a Bartók-házaspár elhagyta Magyarországot, és éppen a Vichy-Franciország területén tartózkodik, mielőtt Portugálián keresztül elhagyná Európát.*** Bartókék Nimes-ben egy étterem teraszán ülnek, amikor a zeneszerző észreveszi, hogy egy nagy fekete autóból két titkosrendőr csaknem feltűnően figyeli őket. Bartók e percekben végiggondolja az életét, pályáját és élete esetleges távlatait. Fölidézi felvidéki és erdélyi népdalgyűjtő útjait, sikeres budapesti koncertjeit, életének számtalan apró mozzanatát. Csakhogy Bartók nem történetekre gondol vissza, mert ő a világot a zenéje, a ritmusa, a zajai felől figyeli és próbálja megérteni. Számára mindennek az alfája és omegája a zene, ezért is kérdi folyton magától: vajon egy vonósnégyes szembeszállhat-e a tankokkal? Bartók a zene felől próbálja megérteni a nagybetűs Életet és a saját életét, ahogyan Espmark írja: "A gyűjtőmunka, a találkozás a parasztokkal és a zenéjük tanulmányozása lett a módja, hogy felülemelkedhessen saját szűk énjén, hogy végre kilépjen saját magából". A tudatregény Bartók belső életét mutatja be aprólékosan: emlékeit, álmait, elveit, következetes gondolkodását, erkölcsi normáit, kultúrafölfogását és természetesen a zenére vonatkozó nézeteit. Álmaiban és képzeletében folyton Goebbelsszel viaskodik és a "farkasnéppel", mígnem a megfigyelését észlelve megszületik végső elhatározása: "El kell hagynom Európát. Csak így fejezhetem ki Európát". Kjell Espmark tudatregénye voltaképp egyetlen, rövid cselekménymozzanat keretében a nagy magyar zeneszerző tudatműködését rekonstruálja, azt, hogyan gondolkodik egy igazi humanista Európa elvesztéséről. Meg arról, mit tehet egy törékeny alkatú zeneszerző a háborús őrület ellen. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]