Junior indián, és egy rezervátumban él a családjával. Európai fül számára ez izgalmasan hangozhat, ő azonban sorscsapásnak tartja. Már születésekor sem állt jól a szénája, kész csoda, hogy egyáltalán életben maradt, aztán meg normális gyerek lett belőle - bár úgy fest a helyzet, hogy utóbbit csak ő   [>>>]

Junior indián, és egy rezervátumban él a családjával. Európai fül számára ez izgalmasan hangozhat, ő azonban sorscsapásnak tartja. Már születésekor sem állt jól a szénája, kész csoda, hogy egyáltalán életben maradt, aztán meg normális gyerek lett belőle - bár úgy fest a helyzet, hogy utóbbit csak ő gondolja így. Egyszer aztán elege lesz a testi-lelki-anyagi nyomorúságból, amit a rezervátumban maga körül lát, és átiratkozik a szomszéd város középiskolájába, ahová csupa fehér gyerek jár. Nem elég, hogy az új közegben rengeteg megpróbáltatás vár rá, és tragédia tragédiát követ az életében, saját népe árulónak bélyegzi, csak mert nem éri be az indiánok nagy többségének kijutó sorssal. Junior azonban kivételes bölcsességgel és humorral néz szembe a nehézségekkel, amelyek leküzdéséhez olyan erőt fedez föl önmagában, amelynek létezését maga sem sejtette.Az indián származású Sherman Alexie (1966) maga is rezervátumban nőtt fel, és törzséből elsőként egyetemi diplomát szerzett. Prózaíróként és költőként számos díjat nyert. Magyarul megjelenő második, önéletrajzi ihletésű regényében - akárcsak az előzőben, a Menekülés-ben - a rezervátumban élő észak-amerikai őslakosok eleve megpecsételődött, kilátástalannak tűnő sorsa a téma. A keserédes humorral átszőtt történet egyaránt szól szeretetről, barátságról, gyűlöletről, megbocsátásról, társadalmi kirekesztésről és beilleszkedésről. [<<<]