A nagyszabású történeti összefoglaló a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia 1526 és 1608 közötti kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az elismert szerző több kisebb lélegzetű áttekintés után, mintegy másfél évtizedes intenzív forrásfeltáró munka eredményeit összegezve, alapvetően új szemléletben   [>>>]

A nagyszabású történeti összefoglaló a Magyar Királyság és a Habsburg Monarchia 1526 és 1608 közötti kapcsolatrendszerét vizsgálja. Az elismert szerző több kisebb lélegzetű áttekintés után, mintegy másfél évtizedes intenzív forrásfeltáró munka eredményeit összegezve, alapvetően új szemléletben mutatja be a 16. századi magyar történelmet. Az állami berendezkedésére és működésére, a politikai elit és a központi kormányzat viszonyára koncentráló mű vállaltan meg kívánja haladni a korszak értékelését a mai napig is meghatározó, a 19. századi történelemszemléletből örökölt előítéleteket és nemzeti mítoszokat, amelyek a "függetlenségükért állhatatosan küzdő, ellenálló, rebellis magyarok" és "a magyarellenes, elnyomó Habsburgok" küzdelmeként írja le a korszakot. A historiográfiai bevezetőt követő - az egyes részterületeket (a bécsi udvar működése, viszonya a magyar nemességgel, had- és pénzügyek, gazdaságpolitika, szuverenitás, hatalmi szimbólumok) feltáró - tizenegy fejezet azt mutatja be, hogy a Habsburgokra és a Magyar Királyságra nézve is több évszázadra meghatározó jelentőségűnek számító évtizedekben a magyar politikai elit és a központi kormányzat között "igen szilárd kompromisszumrendszer jött létre". A magyar politikatörténetet a szűk értelemben vett eseménytörténetből kiemelve és nemzetközi összefüggésben ábrázoló kötetet grandiózus forrás- és irodalomjegyzék, személy- és helynévmutató, valamint színes térképek és képek egészítik ki. A korszakra vonatkozó nézeteket és kutatásokat jó eséllyel hosszú időre meghatározó jelentős történettudományi munkát minden történeti gyűjteménybe feltétlenül érdemes elhelyezni. [<<<]