A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója újra az érdeklődés homlokterébe állítja a magyar történelem e fontos eseményét. Az irodalomtörténész Pomogáts Béla egy évtizeddel ezelőtt vett részt a békekonferencia magyar delegációjának működését dokumentáló nagyszabású   [>>>]

A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója újra az érdeklődés homlokterébe állítja a magyar történelem e fontos eseményét. Az irodalomtörténész Pomogáts Béla egy évtizeddel ezelőtt vett részt a békekonferencia magyar delegációjának működését dokumentáló nagyszabású forrásgyűjtemény kiadásában. (Trianon. A magyar békeküldöttség tevékenysége 1920-ban; 200012042) E kötet alapján készült el a mostani kiadvány, amely a delegáció anyagából a kifejezetten Erdélyre vonatkozó iratokat gyűjti egybe. A szerkesztő bevezetője után következő hét dokumentum jól érzékelteti, hogyan érvelt a magyar küldöttség, és mindenekelőtt annak idős vezetője, Apponyi Albert a Magyar Királyság területi integritásának megőrzése vagy legalábbis az etnikai határok pontosabb figyelembevétele mellett. Apponyi nagy formátumú beszédei, és az "erdélyi kérdés" bonyolultságát érzékeltető jegyzéke mellett a kötetben helyet kapott az a táblázatokkal kiegészített elemzés is, amelyben a magyar szakértők a román memorandumban bemutatott, Erdély etnikai összetételére vonatkozó statisztikai adatokat és érveket cáfolják. A kötetet Apponyinak 1933-ban megjelent visszaemlékezéseinek egy, a békekötés aktusának napjait és óráit megörökítő részletével zárul. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent, a nemzeti emlékezet és önismeret fontos forrásait közreadó kiadványt - a meglévő állomány figyelembevételével - a nagyobb történeti könyvtárakba érdemes beszerezni. [<<<]