A zalaegerszegi helytörténeti sorozat legújabb kötete a megyeszékhely 18-19. századi történetének egy meghatározó fejezetét dolgozza fel. A mezőváros a középkor dereka óta egyházi birtok volt. 1394-ben szerezte meg a veszprémi püspök, majd 1777-től az újonnan megszervezett Szombathelyi egyházmegye   [>>>]

A zalaegerszegi helytörténeti sorozat legújabb kötete a megyeszékhely 18-19. századi történetének egy meghatározó fejezetét dolgozza fel. A mezőváros a középkor dereka óta egyházi birtok volt. 1394-ben szerezte meg a veszprémi püspök, majd 1777-től az újonnan megszervezett Szombathelyi egyházmegye feje lett a földesura. A szerző ettől az időpontól a rendi korszak végéig mutatja be a a szombathelyi püspök zalaegerszegi uradalmának történetét. A bevezető részeket követően a kismonográfia három nagyobb fejezete az uradalom irányításának felépítésével és személyi állományával, a gazdálkodással végül a városi közösség és a földesúr konfliktusokban gazdag viszonyának egyes elemeivel foglalkozik. A szakirodalomra és levéltári forrásokra alapozott munkából kiderül, hogy a város korabeli fejlődését alapvetően befolyásolta, hogy a szombathelyi püspök, különösen a székhelyén jelentős építkezéseket végrehajtó Szily János elsősorban pénzbevételi forrásként tekintett zalai birtokára. Zalaegerszeg 18-19. századi történetét számos új adalékkal és adattal gazdagító kis kötet második fele egy gazdag okmánytár, amely Szily János és tiszttartói levelezését közli, valamint a városlakók és az uradalom kapcsolatát szemléltető dokumentumokat tartalmaz. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]