A Koreai-félsziget kevesek által ismert had- és politikatörténetébe vezet be a szakértő szerző könyve. Közismert tény, hogy a félsziget területén a hidegháborús korszak óta két, egymással nemzetközi értelemben ma is hadiállapotban álló ország Dél- és Észak-Korea osztozik. Ebből a kötetből azonban   [>>>]

A Koreai-félsziget kevesek által ismert had- és politikatörténetébe vezet be a szakértő szerző könyve. Közismert tény, hogy a félsziget területén a hidegháborús korszak óta két, egymással nemzetközi értelemben ma is hadiállapotban álló ország Dél- és Észak-Korea osztozik. Ebből a kötetből azonban az is kiderül, hogy a megosztottság egyáltalán nem példa nélküli a nagyhatalmi és geopolitikai ütközőzónában elhelyezkedő régió és nép több évezredes történetében, és számos alkalommal szenvedte el a környező nagyhatalmak, támadó szándékkal fellépő népek agresszióját. A mű négy része az ókortól napjainkig tekinti át a Koreai-félszigeten lezajlott jelentősebb katonai konfliktusok krónikáját, miközben röviden megismertet a különböző korokban használ fegyverek és harci eszközök és a hadszervezet fejlődésével is. A kötet első fele az ókori három királyság és a középkori dinasztiák történetén tekint végig, amikor a felemelkedő Kína és a mongolok jelentették a legnagyobb külső veszélyt. A 15. századtól kezdve egy új hatalom, Japán fenyegeti lényegében folyamatosan a függetlenséget. A kötet második része a 19-20. század eseményeire koncentrálva foglalkozik a japán-koreai konfliktusok, a gyarmati uralom és a függetlenségi harcok történetével; végül a jelenkori megosztottsághoz vezető koreai háború történetével zárul az elbeszélés. A mai koreai történelmi tudat tanulságos látleletét is nyújtják a főszöveg mellett olvasható miniportrék, amelyek a harcok főszereplőit, a ma sokszor hősként tisztelt uralkodókat, hadvezéreket függetlenségi harcosokat mutatják be. A fekete-fehér képekkel és térképvázlatokkal gazdagon illusztrált, irodalomjegyzékkel és névmutatóval záruló kötet a nagyközönséghez szól, magyarul ritkán tárgyalt témája okán a szakgyűjteményekben is érdemes elhelyezni. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]