A történész szerző műfajilag nehezen besorolható műve eredetileg a második világháború idején, 1941-ben jelent meg. Tíz fejezete - a korabeli kritikust, Joó Tibor idézve "a magyar nemzet regényes életrajza", amely egy ezredév történelmét tekinti át, kiemelve annak kulcsmozzanatait, jellemző   [>>>]

A történész szerző műfajilag nehezen besorolható műve eredetileg a második világháború idején, 1941-ben jelent meg. Tíz fejezete - a korabeli kritikust, Joó Tibor idézve "a magyar nemzet regényes életrajza", amely egy ezredév történelmét tekinti át, kiemelve annak kulcsmozzanatait, jellemző momentumait. A hamisítatlan szellemtörténeti szemléletben és modorban íródott mű első oldalán a szerző leszögezi, hogy az egyedi személyiséggel felruházható nemzeteknek, az emberekhez hasonlóan két alapkérdéssel kell szembesülniük: "Egy nemzetnek is meg kell találnia a maga helyét a nap alatt, és ki kell alakítania azt a sajátos nyelvet, amelyen Istenével beszélni tud." E két szempont szerint foglalja össze az államépítés politika- és a kultúra, művelődés szellemtörténet a mitologikus kezdetektől a Magyar Királyság, a "Magyar Birodalom" első világháborút követő bukásáig. A kötet szaktudományos alapokból kiinduló, de költői lendülettel és alkotói szabadsággal megírt esszéi egyfajta modern mitológiát kívánnak megteremteni, a magyar történelem és szellemiség lényegét és sajátosságait feltárva megalkotni a nemzeti identitás alapjait. A kötet érdekes és tanulságos szellemi kaland, amely elsősorban a két világháború közötti szellemi élet felrajzolásához szolgálhat adalékul. [<<<]