A huszadik századi magyar filozófiatörténet újra felfedezett nagy formátumú képviselője, Halasy-Nagy József, egész élete során jelentős hangsúlyt fektetett a filozófiai ismeretterjesztésre. A negyvenöt után hallgatásra, majd méltatlan feledésre ítélt gondolkodóról ezért sokáig élt a kép, hogy
[>>>]
A huszadik századi magyar filozófiatörténet újra felfedezett nagy formátumú képviselője, Halasy-Nagy József, egész élete során jelentős hangsúlyt fektetett a filozófiai ismeretterjesztésre. A negyvenöt után hallgatásra, majd méltatlan feledésre ítélt gondolkodóról ezért sokáig élt a kép, hogy munkássága inkább filozófiatörténeti jellegű. Ebbe a képbe illeszkedik jelen műve is, mely egy három- vagy négyrészesre tervezett, az ókortól a huszadik századig ívelő nagyszabású filozófiatörténeti áttekintés első része lett volna, azonban csak ez utóbbi jelent meg, önálló kötetként. A Danubia által 1934-ben kiadott művet később az Akadémiai Kiadó számára a szerző átdolgozta, ám előbb a háború, majd a megváltozott kultúrpolitikai környezet tette lehetetlenné megjelenését. Holott - miként a kiadói előszó részletesen bemutatja - az átdolgozás jól tükrözi a szerző szemléletváltását, a történeti ismeretterjesztéstől az antropológiai szemlélet felé való közelítését. Halasy-Nagy József nem pusztán leírja az antik filozófia jelentős gondolkodóiról szóló ismereteinket, életüket, műveiket, módszerüket, gondolkodásuk kulcsfogalmait, illetve jelentőségüket Thalésztól egészen Szent Ágostonig, de a filozofálás emberi aspektusai tükrében értékeli életművüket. A helyenként kidolgozatlan, javarészt azonban olvasmányos irodalmi stílusban íródott, jegyzetekkel ellátott, névmutatóval záródó, könyvészetileg is igényes mű legalább annyira elmélkedés a filozófia mibenlétéről, mint filozófiatörténeti kézikönyv - a téma iránt érdeklődők legszélesebb körének. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
