Székely Magda (1936-2007) költészetének intellektuális miszticizmusa nem szokványos jelenség a közelmúlt s a jelen magyar irodalmában. Művészetét meglehetős kritikai csend - s talán tanácstalanság - fogadta egykoron, pedig versnyelvi finomsága és metafizikai érdeklődése egyértelműen figyelemre   [>>>]

Székely Magda (1936-2007) költészetének intellektuális miszticizmusa nem szokványos jelenség a közelmúlt s a jelen magyar irodalmában. Művészetét meglehetős kritikai csend - s talán tanácstalanság - fogadta egykoron, pedig versnyelvi finomsága és metafizikai érdeklődése egyértelműen figyelemre méltó, ezért sokak szerint megkerülhetetlen része az irodalmi kánonnak. Számos pályatárs vagy irodalomértő, így Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes vagy Rónay György figyeltek fel rá, ennek ellenére mindig is megmaradt "kevesek fontos költőjének". Alkotásait legutóbb a Székely Magda összes verse (20002528) és az azt kiegészítő Régi és új versek (200706219) című kötetekben olvashattuk. Jelen kötet életét és karcsú életművét mutatja be. A könyv első, vékonyabb része (Közelítések) az értelmezés útjait kutatja, majd kötetről kötetre ismerhetjük meg műveit. Életében két önálló verses kötete jelent csak meg (Kőtábla, 1962; Átváltozás, 1975), az ezt követő időszak erősen válogatott versei pedig gyűjteményes kötetekben olvashatók. A monográfia foglalkozik még az 1994-ben megjelent Éden (199412212) című interjúregénnyel is, mely férje és hű társa, Mezei András kérdéseire válaszolva a háború és a holokauszt emlékezetét adja. A jegyzetekkel, valamint művei és műfordításai listájával záródó kötet minden jelentősebb irodalomtörténeti gyűjtemény fontos darabja lehet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva" [<<<]