Komáromi Gabriella irodalomtörténész úttörő munkát végzett a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom kutatásában. Az ő hetvenedik születésnapja előtt tisztelgő kötetben a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom művelőinek és kutatóinak esszéi, tanulmányai szerepelnek. Lackfi János egy ünnepi verssel
[>>>]
Komáromi Gabriella irodalomtörténész úttörő munkát végzett a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom kutatásában. Az ő hetvenedik születésnapja előtt tisztelgő kötetben a magyar gyermek- és ifjúsági irodalom művelőinek és kutatóinak esszéi, tanulmányai szerepelnek. Lackfi János egy ünnepi verssel köszönti Komáromi Gabriellát, Rigó Béla a gyermekirodalom-kutatás hazai helyzetét elemzi, majd Komáromi kutatásainak legújabb eredményét, a Lázár Ervin-monográfiát recenzálja. Pompor Zoltán a Lázár Ervin-mesék népmesei elemeinek transzformációját és szerepét értelmezi dolgozatában. Végh Balázs Béla a magyar gyermeklíra és a népmesék rokon világát mutatja be, Gombos Péter pedig a huszonegyedik századi magyar gyermekpróza tendenciáit összegzi. Bárdos József a megváltozott kommunikációs rendszer hatását hasonlítja össze Arany János balladáinak és Csukás István "Pom Pom"-jának kommunikációs rendszerében, Druzsin Ferenc Gárdonyi: Az én falum című művében vizsgálja a komikum jelenlétét. Lipóczi Sarolta körképet rajzol az 1945 utáni történelem ábrázolásáról a német, osztrák és magyar gyermek- és ifjúsági regényekben, Dankóné Kovács Réka pedig a kortárs osztrák írónő, Renate Welsh ifjúsági regényeinek elemzését adja. Kamarás István a Micimackó hazai recepcióját vizsgálja, Fűzfa Balázs a tankönyvíró szándékairól, az irodalomtanítás lehetőségeiről elmélkedik, Varga István pedig egy képzeletbeli találkozást elevenít fel Petőfi és Jókai iskolatárasával, Roboz István költő-íróval. Elsősorban szakkönyvtáraknak ajánlott kötet. "www.kello.hu ? minden jog fenntartva"
[<<<]
