Szilágyi Sándor kis, eredetileg 1886-ban megjelent (Méhner, 1886) biográfiája a nevezetes család egy kevésbé közismert tagjával, a 17. század derekán élt Rákóczi Zsigmonddal (1622-1652) ismertet meg. A fiatalon elhunyt főúr I. Rákóczi György kisebbik fia, II. Rákóczi György öccse volt. Tanulmányait   [>>>]

Szilágyi Sándor kis, eredetileg 1886-ban megjelent (Méhner, 1886) biográfiája a nevezetes család egy kevésbé közismert tagjával, a 17. század derekán élt Rákóczi Zsigmonddal (1622-1652) ismertet meg. A fiatalon elhunyt főúr I. Rákóczi György kisebbik fia, II. Rákóczi György öccse volt. Tanulmányait bátyjával együtt a gyulafehérvári kollégiumban folytatta, majd apja oldalán részt vett a harmincéves háború csatáiban, a linzi béke után az Erdélyhez csatolt megyék kormányzója lett, bátyja trónra lépte után Sárospatakra költözik, ahol megreformálja a kollégiumot, meghívja tanítani Comeniust. Nagyreményű államférfi volt, aki egy protestáns német fejedelem lányát vette feleségül, a magyarországi főurak pedig egy Habsburg-ellenes felkelés potenciális vezetőjét látták benne. A dualizmuskori történetíró színes és eleven portrét fest róla. A pozitivista módszerekkel és a korban elvárt szépírói eszközökkel elkészült könyv egyes fejezetei bemutatják a főúri életút minden meghatározó állomását, miközben a szerző - a Rákócziak korának avatott szakértőjeként - az egész korszakot is felvillantja: betekintünk a gyulafehérvári fejedelmi udvar és a város nevezetes kollégiumának falai közé, ott vagyunk a harmincéves háború csataterein, megismerkedünk korszak nevezetes szellemi-vallási vitáival, ... [<<<]